1412-ben Zsigmond a lengyel király tiszteletére - akinek a Német Lovagrenddel felmerült vitás ügyét intézte el - nagyszabású ünnepségsorozatot rendezett Budán, ...
1412 márcz. 12-ikén Lublinban megköttetett a béke a hadakozó felek között, mely a hűbéres tartományok kérdését a két király életének tartamára megoldatlanul hagyta, ...
székely gyalog-határőrezred tényleges állománya volt 2339 ember, 1412 helybeli és 1268 szolgálatképes állománnyal. Ezen ezred június 8. és 10.-e közt érkezett Csíkszeredára. A 15. számú 2.
Albik - prágai érsek (1411-1412) 3.2.335
Albin - római kamarás (IX. sz.) 1.9.270
Albinus - római konzul (426) 1.3.125, 185 ...
Zsigmond például 1412-ben a lengyel és a boszniai királyt, 1424-ben pedig a bizánci császárt, a dán királyt és a német birodalmi fejedelmeket fogadta fővárosában. A királyi várnak tehát mind nemzetközileg, mind itthon igen nagy szerepe volt.
Bécsben született IV. Albert osztrák herceg (1377-1404; uralkodott: 1395-1404) és Wittelsbach Johanna bajor-staubingi hercegnő (1377-1410) második gyermekeként (nővére, Margit (1395-1447) 1412-től IV. Henrik bajor herceg (1386-1450) felesége).
1412-ben, velencei háborúi során Zsigmond király megparancsolta friauli híveinek, hogy seregét lássák el lovakkal, fegyverekkel, hadigépekkel, ágyúkkal, kocsikkal, létrákkal és egyéb eszközökkel.
 Lásd még: 1437, Magyar király, Országgyűlés, 1395, Erdély
|
