Emiatt az 1410-1420-as években minden eddiginél jelentősebb építkezések folytak Budán, átépítették és kibővítették a palota lakóépületeit, valamint az erődítéseket is.
Zsigmondot 1410-ben német királlyá választották. Ekkor hívta össze a konstanzi zsinatot (1414-1418), ahol egész Európát sikerült a tárgyalóasztalhoz ültetnie. Ez volt a bécsi kongresszusig (1814) a legnagyobb diplomáciai tárgyalás.
Zsigmondot 1410.09.20-án 3 választófejedelem német királlyá választotta, ehhez a döntéshez a többi 4 1411 júliusában csatlakozott.
Visegrád az 1410-es évek végéig maradt a királyok fő rezidenciája, noha a 14. század második felében az udvar többször, rövidebb-hosszabb ideig, már Budán élt.
1410 őszén a Zsigmond által személyesen vezetett magyar hadak befejezték Bosznia meghódítását.
1410-ben német-római királlyá választották. Ekkor hívta össze a XV. század legnagyobb "összeurópai kongresszusát", Konstanzban (1414-1418. konstanzi zsinat.) A zsinat elsődleges feladata az 1378.
Zsigmond - magyar király (1384-1437), római császár (1410-1437) 2.E1, 2.9.85, 355, 2.10.490, 500, 3.1.35, 130, 160-170, 240, 245, 255, 325, 340, 350, 355, 3.2.
1389. rigómezei csata, 1396. nikápolyi csata 5. kép nikápolyi csata ábrázolása
1410. német-római császár, invesztitúra megszerzése
határőrvidék kiépítése
konstanzi zsinat, huszitizmus elleni harc ...
Bécsben született IV. Albert osztrák herceg (1377-1404; uralkodott: 1395-1404) és Wittelsbach Johanna bajor-staubingi hercegnő (1377-1410) második gyermekeként (nővére, Margit (1395-1447) 1412-től IV. Henrik bajor herceg (1386-1450) felesége).
 Lásd még: 1437, Nádor, Királyi tanács, 1405, 1395
|
