| |
1404. szeptember 14-én örökölte az osztrák hercegséget apja halála után. Az 1420-as években részt vett a huszita háborúkban, 1434-1435-ben pedig az ország déli részén a törökök ellen harcolt. 1437.
A kik nem engedelmeskedtek a hivó szózatnak, azokra birói uton mondatott ki a fej- és jószágvesztés büntetése; az 1404 tavaszán tartott országgyűlés azonban megadta a lehetőséget azoknak, a kik ártatlanul keveredtek a lázadás gyanujába, ...
Apja halála után 1404-ben reá maradt Ausztria, melyet gyámjai kormányoztak helyette. 14 éves korában gyámja eljegyezte számára Erzsébetet, Zsigmond magyar király leányát, kivel 1422-ben kelt egybe. Egy év mulva átadta neki Zsigmond Morvaországot.
Cillei Ulrik - császári gróf (1404-1456) 3.3.295, 3.4.70-80, 165, 335, 3.5.90, 180, 3.7.15, 20, 160, 240, 250, 260, 290, 300, 320, 335, 345-365, 375, 3.8.15, 35, 155, 160, 170, 175, 185-205, 215-235, 3.9.65, 290, 4.4.80 ...
1404-től Zsigmond beleegyezésétől tette függővé a pápai bullák kihirdetését. Ez volt a királyi tetszvényjog, placetum regium. A konstanzi zsinaton pedig a főkegyúri jogot is megszerzi.
Zsigmond - helyzete megszilárdítása érdekében - a magyar egyházat elsősorban mint anyagi forrást igyekezett a királyi hatalom szolgálatába állítani. 1404-ben a pápai bullák kiadását királyi engedélyhez kötötte. [1] ...
 Lásd még: Nádor, 1435, 1437, Pozsony, 1397
|
