Luxemburgi Zsigmond (1387 - 1437)
Luxemburgi Zsigmond Nürnbergben született 1368. február 14-én. Magyarország második leghosszabb ideig regnáló uralkodója. [1] ...
Érdekes, hogy 1387-90. között oláh eredetű főnemesek: Balk és Drág, Szász vajda fiai, máramarosi és szatmári főispánok a székely ispánok. A XV.
szakasz: (1387-1403.)
Ebben a szakaszban Zsigmond hatalmának megszilárdításáért küzd, de nem ér el különösebb sikert, mivel a bárók akaratából került hatalomra, és ennek hatalmas ára volt: Lackfi Istvánt nádorrá kellett választania, ...
Az Anjou-kor (1308-1387)
Az eddig törvényesen még meg sem koronázott, de a főpapok és főurak többsége által végül 1308-ban királlyá választott Károly Róbertnek (1308-1342) helyre kellett állítania a szétesett ország egységét.
S az ifjú trónjelölt, ki végre eljutott czéljához, az 1387 márczius végén Székesfehérvárott tartott országgyűlésen a pártja vezéreivel kötött szerződésben készséggel fogadta meg, hogy az ország rendeit régi szabadságaikban megőrzi, ...
Így történt ez Füzér esetében is, melyet 1387-ben Ilsvai Lesták vett zálogba 3000 forintért, majd Zsigmond király 1389. február 2-án adományba adta a várát és tartozékait Perényi Péter fiainak: Miklósnak, Jánosnak és Imrének.
A legnagyobb építési korszak Zsigmond király (1387- 1437) kormányzása idejére esik. Zsigmond uralkodása idején jött létre alaprajzában az a középkori palota, amely egykorú látképekről, ill. az ásatási eredményekből ismert.
Zsigmond az 1387. március végén Székesfehérvárott tartott országgyűlésen a pártja vezéreivel kötött szerződésben készséggel fogadta meg, hogy az ország rendjeit régi szabadságaikban megőrzi, az országos tanácsba külföldieket nem vesz fel, ...
1387 febr. 7. magához hivatta és Zsigmond egy levelét olvastatta vele. A levél olvasása közben Forgách Balázs csákányával hatalmas ütést mért rá; hasztalan védelmezte életét, végre félholtan vánszorgott hálószobájába.
Míg Mária börtönben raboskodott 1387. március 31-én Zsigmondot mint Mária királynő férjét magyar királlyá koronázták. A királynak a magyar és horvát urak, valamint a velencei flotta segítségével 1387. június 4-én sikerült kiszabadítani Máriát.
Nyitólap 1000-1526 (Luxemburgi) Zsigmond, 1387-1437
1405. évi (I. decr.) törvénycikkek
Előbeszéd
1405. évi (I.) I. törvénycikk
Hogy a folyó és szilárd testek mértékét az egész országban Budaváros mértékéhez kell alkalmazni ...
Erzsébet - I. Lajos magyar király felesége (1339-1387) 2.9.85, 2.10.490, 520, 3.1.40, 45, 75, 80, 160, 175, 195, 200, 210, 215, 235-250, 290, 300, 305, 325, 3.2.180, 3.4.115, 120
Erzsébet - I. Lajos magyar király lánya 2.10.95 ...
 Lásd még: 1437, Fejedelem, Esztergom, Magyar király, 1526
|
