| |
1384. évi decretum
II. András és I. Lajos királyok végzeményeinek Mária királynő részéről kettős függő pecsét alatt történt megerősítése ...
A sieradzi gyűlés 1383 február végén Hedvig trónjelöltsége mellett foglalt állást, kit az anyakirályné hosszas halogatás után 1384 őszén kénytelen volt Krakóba küldeni, hogy ott Lengyelország királynőjévé koronázzák.
1384. testvére Hedvig javára kénytelen volt lemondani Lengyelországról. Ezután M.-nak anyja új férj után nézett leánya számára és 1385 máj. M. megbizás útján házasságra lépett VI. Károly francia király öccsével, Lajos orleansi herceggel.
Mikor 1384 augusztusában nyilvánosságra került, hogy az udvar tervei szerint Mária férje nem Zsigmond, hanem VI. Károly francia király öccse, Lajos lesz[3], nyílt polgárháború tört ki.
1384-ben, tízévesen lengyel uralkodóvá koronázták. 1386-ban férjhez adták Jagelló litván nagyfejedelemhez - a házassággal létrejött a két ország uniója, a pogány litvánok pedig felvették a kereszténységet.
Zsigmond - magyar király (1384-1437), római császár (1410-1437) 2.E1, 2.9.85, 355, 2.10.490, 500, 3.1.35, 130, 160-170, 240, 245, 255, 325, 340, 350, 355, 3.2.
Amikor ez kitudódott, a másik párt 1384-ben fellázadt, és az anyakirálynőtől Garai menesztését követelte. Az ország a polgárháború küszöbén állt.
 Lásd még: Székesfehérvár, 1385, Várad, Esztergom, 1382
|
