1270-ben január 18-án meghalt Margit, IV. Béla 1943-ban szentté avatott leánya. Ugyanebben az évben IV. Béla írásba foglalta a selmecbányai bányászok kiváltságait. [1] ...
1270. május 13. után
Trónra lép V. István király, IV. Béla fia.
1271. április-május
II. Ottokár hadjáratot vezet Magyarországra. V. István a kezdeti vereségek után visszavonulásra kényszeríti a cseh királyt.
Istvánt apja 1270-ben bekövetkezett halála után magyar királlyá koronázták. Rövid uralkodását kezdettől fogva viszályok jellemezték, apja hívei közül számos ellenfele akadt. Nővére Anna, apjuk kincseit magához véve II.
V. István (1270-1272) - Királyi birtokok királyi kézben tartása.
Kiváltságok adományozása településeknek.
IV. (Kun) László (1272-1290) - Kiskorúan kerül trónra, a bárói érdekcsoportok irányítják.
Béla királynak 1270-ben bekövetkezett halálával István herceg végre elérte célját és királlyá lett. Rövid két évig uralkodott, de e rövid idő alatt sem felejtkezett meg Erdélyről.
A brünni egyességet és a két uralkodó pozsonyi találkozását két évi fegyverszünet megkötése követte (1270 deczember 11.), a melyben István Fülöp karinthiai herczeg ellenében Ottokárnak szabad kezet engedett; ...
Ebben, az 1270-ben kelt oklevélben visszautalnak arra, hogy a vár birtokosa a 13. század első felében egy bizonyos Kompolt nembeli "vak" Andronicus mester volt, akitől még II. András király vásárolta meg.
1270. már jelképileg a nála 2-3 évvel idősebb László magyar herceg (a későbbi IV. László) nejévé nyilvánították s neveltetés végett V. István udvarába küldték. 1272. a trónra lépő László már nejének nevezte s Izabella 1276 nov. 27. s 1277.
István király (1270-1272), IV. Béla fia, édesanyja Erzsébet, valószínűleg Szejhán kun fejedelem leánya volt. Gyerekkora mozgalmasan, drámai fordulatoktól sem mentesen telt. Kétéves lehetett, amikor apja és nagyapja között fegyveres harc tört ki.
Béla király (1235-1270) a tatárok 1242. évi váratlan kivonulása után - tartva attól, hogy a támadás bármikor megismétlődhet -, az ország védelme érdekében nagyarányú várépítésbe kezdett.
Atyját már 1270 aug. 1. elveszítette s őt csak Finta volt nádor palotaforradalmának leküzdésével, szeptember első napjaiban koronáztathatta meg anyja, Erzsébet, ki nevében a kormányt is átvette; a kormány gondjait azonban egészen Joakhim bánra bizta.
II. szakasz: (1242-1270.)
Az uralkodó nagysága abban mutatkozott meg, hogy volt alapvetően megváltozni, és törekvéseit az új viszonyokhoz igazította. Ennek érdekében:
Helyre állította a közbiztonságot, és felszámolta a rablólovag csoportokat.
Béla, IV. - magyar király (1235-1270) 1.1.385, 2.7.165, 2.8.1, 100-150, 170, 185-195, 210, 220-260, 330, 350, 355, 370-395, 2.9.1, 25, 155, 240
Béla - Tamás fia, magyar úr (1307) 2.9.185
Belér - Álmos magyar fejedelem őse 1.9.25 ...
Rozgony: (szlovákul Rozhanovce) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 1270-ben Ruzgun néven említik először, a Rozgonyi család ősi fészke. 1312.
1270-ben bekövetkező haláláig itt élt szigorú aszkézist gyakorolva. Tisztelete halála után azonnal megkezdődött, szentté avatását testvére, V. István király kezdeményezte.
 Lásd még: IV. Béla, V. István, Esztergom, Magyar király, Kunok
|
