1095. július 29-én a csehországi hadjáratra készülő I. (Szent) László király meghalt. Holttestét előbb Somogyvárott temették el, később azonban átszállították Váradra. Halála után trónviszály robbant ki unokaöccsei között. [1]
Forrás: ...
1095-1116 Könyves Kálmán
- szigorú törvények - nádori tisztség bevezetése
- új püspökségek - hódítások (Dalmácia, Horvátország, Galícia) ...
1095-ben II. Orbán pápa oldalán részt vesz a I. keresztes háborúban, és frank sereg vezérével Boulion Gotfriddal megállapodott, hogy csapata átvonulhasson Magyarországon, ...
Péter - ispán (1095) 2.4.275, 2.5.90
Péter - kalocsai érsek lásd Váradi Péter
Péter - lucerai püspök lásd Ransano Péter ...
(Könyves) Kálmán, 1095-1116
Kálmán Király Dekrétomainak Első Könyve
Kálmán Király Dekrétomainak Második Könyve ...
I. László (1077-1095)
belső rend helyreállítása
három törvénykönyv
magántulajdon erős védelme, aránytalanul szigorú büntetések
egyházszervezet bővítése
püspökségek, főesperességek létrejötte
Szlavónia, majd 1091-ben Horvátország elfoglalása ...
A clermont-i zsinat 1095. november 18-ától 28-ig tartott, körülbelül háromszáz egyházi személy vett részt rajta.
Könyves Kálmán (1095-1116)
1095-ben foglalta el a királyi trónt. A következő év elején a pápa üzenettel fordult a királyhoz, melyet Odilo, somogyvári apát juttatott el hozzá. II.
László magyar király (1077-1095) - anélkül, hogy szervezett ellenállásba ütközött volna - katonáival Szlavónián és Horvátországon keresztül jutott el a tengerpartra, egészen Biograd városáig, és joggal írta egyik levelében, ...
Szent László halála (1095. július 29.) után ő lett az ország királya; eleinte, úgy látszott, hogy megosztja hatalmát öccsével, Álmossal, akit László Horvátország királyává tett.
Arra a hagyományra, hogy 1095. mint passaui fejedelemasszony, tehát több mint száz éves korában, az országon kivül hunyt volna el, a passaui apácazárdának egy "Gisyla abbatissa Non.
 Lásd még: 1116, 1077, Salamon, Fejedelem, Szent László
|
