| |

1092 után Szent László átteszi Nagyváradra a püspökséget, ahol már előbb társaskáptalant és prépostságot alapított.
| |
1092. május 20-án a magyar egyház I. (Szent) László király elnökletével zsinatot tartott Szabolcson. Szent László ún. I. törvénye elsősorban egyházfegyelmi kérdésekben intézkedett, de szabályozta a magyarországi nem keresztény lakosság helyzetét is.
| |
1092. május 20. A magyar egyház I. (Szent) László király elnökletével zsinatot tart Szabolcson. ( Szent László ún. I. törvénye elsősorban egyházfegyelmi kérdésekben intézkedik, de szabályozza a magyarországi nem keresztény lakosság helyzetét is.) ...
| |
László tartotta 1092 máj. 20. Szabolcson a Tisza mellett nemcsak a papság, hanem az urak és a nép nagy részvételével is. Ez a zsinat szabályozta a papok házasságát, de törvényesnek nyilvánította az eddig is elismert első házasságot.
| |
Mivel pedig a kunokat valószinüleg az oroszok izgatták e betörésre, a przemysli és trembowlai Rosztiszlávicsokra rontott s 1092. őket semlegességre kényszerítette. Már 1091. szövetséget kötött az ország régi ellenségével, IV.
| |
Miután 1083-ban apjával együtt szentté avatták, az 1092. évi szabolcsi zsinat előírta emléknapjának (szept. 2.) megünneplését, majd a 12.
| |
A mi teremtőnk és megváltónk, az úr Jézus Krisztus uralkodása alatt, az ő születésének 1092.
| |
Gisulf, II. - salernói herceg ( 1052- 1092) 2.2.175, 2.4.145 Giugno - raguzai patrícius ( 1488) 4.8.155 Giustiniani Belleto - velencei flottaparancsnok ( 1310), 2.9.140 ...
| |
Lásd még: Magyar király, Szent István, Fejedelem, Salamon, 1095

|