1009
Azo pápai legátus felszenteli az újonnan alapított pécsi püspökséget. - Pontosítják az addig alapított egyházmegyék határait, s vélhetően ez idő tájt kerül sor a kalocsai püspökség megszervezésére. (Ez utóbbi egyház még a 11.
1009
A fenti táblázat a Szent István által alapított egyházmegyék közül azokat mutatja, melyek alapításáról pontos, vagy megközelítő adattal rendelkezünk.
István 1009. Az alapító oklevél a püspökség határait a Tápé, Sió, Kupa (Koppány), Kopus (Kapos), Olma (Almás) vize és Kőárok közé teszi, vagyis a P. területét Tolna, Baranya, Pozsega s a hajdani Valkó vármegyék képezték. A Száva mentében a P.
Várral és határával már a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevelében találkozunk.
Valószínűleg birtokolta a Duna jobb parti, fejedelmi partvonalát az Apor-ügy (1009) melletti Szentendrétől mint nyári szálláshelytől -le a Tolna megyei Aparig, téli udvarhelyéig.
A veszprémi püspökség számára 1009-ben kiadott oklevél az egyházmegye területét az alábbi módon határozza meg: "négy várat, nevezetesen Veszprémet, ahol a püspökség székhelye van és Fehér várat, Kolon és Visegrád várakat minden egyházukkal ...
Bonifác - pécsváradi apát (1007-1009) 2.1.130
Bonifatius - római hadvezér (†429) 1.2.285
Bonitendi (Ravagnani) - velencei kancellár (1317-1365) 2.10.340, 345 ...
Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi Visegrádot (mely magas várat jelent).
Visegrád első vára a castrum-ra, annak köveinek felhasználásával épült, de ez a vár a tatárjárás idején elpusztult.
 Lásd még: Erdély, Fejedelem, Esztergom, 997, Szent István
|
