1003 után
Az erdélyi püspökség megszervezése.
1003-1004
Querfurti Brunó (más néven: Bonifác) német szerzetes Regensburgból a Dunán lehajózva a Dél-Dunántúlon (más nézet szerint: a Maros-vidéken) élő "fekete magyarok" között térít.
Szilveszter pápa 1003. május 12-én elhunyt. Utódaiként szent István uralkodásának idején XVII. János, XVIII. János, IV. Sergius, VIII. Benedek, XIX. János, IX. Benedek követték.
Miután István 1003-ban legyőzte az erdélyi Gyulát, annak országában - feltevés szerint a Felső-Tisza vidékétől Kolozsig terjedő térségben - hamarosan latin rítusú püspökséget állított fel.
Az altaichi és hildesheimi évkönyvek az 1003. évnél jegyezték fel azt az eseményt, hogy Erdély az alakulófélben lévő keresztény magyar állam részévé vált. [...] ...
1003. az erdélyi gyulát fosztotta meg országától, de életét megkímélte. 1008. v. 1028. Ajtonytól megszerezte a Temesközt. A Dél-Dunántúl már az övé volt, így az egész Kárpát-medence ura lett, patrimoniális monarchiát hozott létre.
István király fegyveres erővel terjesztette ki hatalmát az egész Kárpát-medencére. Megtörte rokona, az ifjabb Gyula erdélyi törzsi különállását (1003), később pedig a Marps-vidék urát, Ajtonyt is legyőzte (1008). [3] ...
Ez utóbbinak politikai jelentőssége is volt, ugyanis az erdélyiek el akartak szakadni. Ezen kívül legyőzi 1003 az erdélyi gyulát, és 1008-ben a Maros-Temes vidékének urát, Ajtonyt.
 Lásd még: Erdély, Esztergom, Fejedelem, Szent István, 1000
|
