1001. január 1. II Szilveszter koronájával királlyá koronázzák
- 10 falu építsen egy templomot - vármegyerendszer
- kötelező templomba járás - ispánok ...
1001
Az esztergomi érsekség alapítása.
1002
I. (Szent) István oklevélben foglalja össze a szentmártoni apátság (ma: Pannonhalma) kiváltságait.
István király 1001-ben országát szoros szálakkal fűzte a nyugati keresztény világ két hatalmasságához, a pápához, illetve - kevésbé elsődleges szándéka szerint - a császárhoz.
Istvánnak 1001. kelt kiváltság- (mások szerint alapító-) levele eredetiségét sokáig kétségbe vonták, mig végre újabban Fejérpataky László annak hitelességét teljesen bebizonyította. A P.
A tárgyalások, egyeztetések menetét illetően bizonyos források arra utalnak, hogy a német-római császár mind István magyar, mind Vitéz Boleszláv lengyel fejedelemmel 997 és 1001 között egyeztette terveit. [...] ...
Istvánt egyes feltételezések szerint 1000-ben, ám egyes történészek más történelmi forrásokra hivatkoznak, hogy István fejedelmet 1001-ben koronázták meg, és lett az ország első királya.
Szilveszter pápa megadta neki a királyi címetà 1000 és 1001 fordulóján Istvánt megkoronázták Esztergomban a.) Egyházszervezés - döntő jelentőségű volt az önálló magyar egyházszervezet létrehozása - ez tovább erősítette az ország ...
Két törvénykönyvet adott ki: az első 1001. körül keletkezett, a királyi tanáccsal együtt állította össze és 35 cikkelyt tartalmaz.
1000-ben kapott koronát II. Szilveszter pápától, amivel 1000. december 25-én, vagy 1001. január 1-jén koronázták meg. Trónra kerülése után hozzálátott a magyar közigazgatás és a magyar egyház megszervezéséhez. [1] ...
A német befolyás érvényesülésétől sem kellett tartani a korábbi Bizánctól független politizálás miatt. A koronázásra 1000. december 25-én, vagy 1001. január 1-jén került sor.
 Lásd még: Esztergom, 997, Szent István, Fejedelem, Apátság
|
