neuraszténia
Legjellemzőbb tünete az indokolatlan, gyors fáradékonyság és az idegrendszer általánosan fokozott érzékenysége.
A "neuraszténia" jelentése: Fokozott ingerlékenységben, fejfájásban és működési zavarokban megnyilvánuló ideges kimerültség.
Neuraszténia
A BNO-10-ben szerepel a neuraszténia, azonban sem a DSM-III-ban, sem a DSM-IV-ben nem. A neuraszténia a neurózisok klasszikus leírásaiban szereplő forma, melynek fő jellemzője a fáradékonyság.
Később, 1880-ban Beard népszerűsítette a neuraszténia fogalmát, amelyet egy régóta ismert, s korábban "ideges kimerültség"-nek, "ideges tehetetlenség"-nek, "ideges gyengeség"-nek nevezett állapotra alkalmazta.
Jellegzetes példa erre Kína, ahol a világ lakosságának 22%-a él s a depresszió élettartam-prevalenciája 0,08%, a neuraszténia egyedülállóan magas arányával szemben.
A pszichiátriai kórformákat az idegrendszer elemi izgalmi és gátlási folyamatainak arányával hozta kapcsolatba: neuraszténia - izgalmi túlsúly, hisztéria - gátló folyamatok túlsúlya.
 Lásd még: Szorongás, Depresszió, Neurózis, Személyiség, Pánik
|
