[13] Jung: Allgemeines zur Komplextheorie, Eidg. Techn. Hochschule, Kultur- und Staatswissenschaftliche Schriften, 1934.
[14] Jung: Sigmund Freud als kulturhistorische Erscheinung, in: Psychologische Abhandlungen, IV. 119. old. és köv.
Jung és az archetípusok
Az álomfejtés iránt elkötelezett gyógyítóknak meg kell tanulniuk eligazodni a pszichoanalitikai elméletek között azért, hogy ismereteiket konkrét esetekben hatékonyan alkalmazhassák.
C. G. Jung funkcionális típustana
Jung Kretschmer és Jaensch munkásságával egy időben dolgozza ki funkcionális típustanát, amelynek előzményét jelentette: ...
Jung tipológiai rendszerének - Krerschmeréhez viszonyítva - pozitív vonása, hogy kiindulópontja az ember és a külvilág viszonya.
Jung, Adler, Horney, Fromm
Erőteljesebben hangsúlyozzák az ego szerepét (szerintük az id-től függetlenül fejlődik) exploráció, manipuláció, teljesítménykompetencia - kognitív folyamatok ...
Jung CG (1966): On synchronicity. Collected Works, Bollingen Series, Princeton University Press, Vol. 8, par. 973. (angolul)
LaPlante E (1993): Seized. New York: Harper Collins. (angolul) ...
(Jung) egyénné válás.
induction
gondolkodási művelet, amely az egyesről szerzett tapasztolatok alapján következtet az általánosra.
C. G. Jung Komplex-pszichoterápiás Egyesület a Magyar Transzperszonális Egyesülettel és a Kheiron Központtal közösen meghívta a népszerű jungi analitikus írónőt egy előadással egybekötött beszélgetésre, amelyre ...
Jung - Carl Gustav Jung (1875-1961) a zürichi pszichoanalitikusok iskolájának fő képviselője. 1906-1910 között Freud egyik leglelkesebb híve, de fokozatosan szembekerül a freudi nézetekkel. 1914-től önálló irányzatot teremt a pszichoanalízisen belül.
Carl Gustav Jung - megint Jung - fogalmazta meg számunkra az anima-animus ősképet, amely a több ezer éves jin-jang elvhez hasonlóan átjárja kapcsolatainkat.
Jung analitikus pszichológiájából indul ki. Jung megfigyelte, hogy a világ különböző részein élő és egymással kapcsolatban sohasem volt népcsoportok meséiben, mítoszaiban, mondáiban ugyanazok az elemek ismerhetők fel.
Még Jung is, aki számára a kollektív ember alapvetően fontos, a korszak hatása alatt állt és azt hitte, hogy az ösztönök önzők. Az ént tudatosnak tételezte, és amikor túlhaladta a freudi pszichológiát, a miszticizmus felé fordult.
Alkati tipológiák: Hippokratész - Galénosz temperamentum típusai, Kretchmer alkattana, Jung tipológiája. Eysenck és Cattell vonáselmélete.
14)Freud személyiségelmélete. A libidófejlődés szakaszai.
15)Jung személyiségelmélete.
kutatása: Kretschmer a három féle testalkatnak (piknikus, atlétikus, leptosom) a ciklotim, viszkózus illetve a skizotim temperamentumokat feleltetette meg, Sheldon mérési eljárásokat dolgozott ki a típusba tartozás számszerűsítésére, Jung a kifelé ...
Jung nyomán nem a fény alakját kell magunk elé képzelni, hanem tudatosítani a bennünk lévő sötétséget.
Skizofréniában szenvedett példának okáért Albert Einstein fia, az író James Joyce lánya, a pszichológus Carl Jung édesanyja, vagy éppen a festő Csontváry Kosztka Tivadar.
Weidlich abból indult ki, hogy minden ember ismer és alkalmaz valamilyen viselkedésmintát, és mindenkinek megvannak azok a meghatározó személyiségjegyei, amelyek alapján többé- kevésbé kiismerhetőek. Carl Gustav Jung, ...
A legalapvetőbb "cserekereskedelem" alapját a biológiai felépítésünk adja: hogy vannak nők és férfiak. Márpedig a nők és a férfiak számára más-más énkiterjesztő technikák állnak rendelkezésre. Ennek a különbségnek a kihangsúlyozására alkotta meg Jung ...
 Lásd még: Lélek, Személyiség, Viselkedés, Gondolkodás, Tapasztalat
|
