identifikáció
identification
Az emlékezés során megnyilvánuló újrafelismerés egyik szakasza.
Identifikáció
Arra a folyamatra utal, melyben és melynek révén az egyén a fontos és életében jelentős szerepet játszó személyek szerepeit, véleményét, ízlését, satöbbi sajátítja és veszi át.
Az identifikációban az egyik személyiség nagyon képlékeny, éretlen, a másik érett. Ez a kapcsolat a felnőtt és gyermek viszonyában bontakozik ki elsősorban, nem is tudatosítható; valamiféle "pszichés köldökzsinór" a személyiségfejlődés során ...
2. Az identifikáció többlépcsős, folyamatos és megismételhető legyen, minden egyszeri mérésnél nagy a veszélye, hogy kimaradnak tehetséges gyerekek.
A projektív identifikációval először Klein (1946/1975, in Segal 1997) foglalkozott, aki úgy vélte, az élet első néhány hónapjában működő mechanizmusról van szó.
projektív identifikáció (kivetítő azonosítás): tudattalanul, gondolati úton, fantázia szinten, az adott személy önmagától elválasztott (lehasított) rossz érzéseit, kínjait, fájdalmait, félelmeit, szorongásait, bizonyos szándékait, ...
Az azonosulás (identifikáció) alapja is ugyanaz mint az utánzásé: mintakövetés. Az azonosulás értelmi elfogadáson és tudatos követésen alapuló elsajátítás.
A felettes én nem születéstől fogva része a pszichés apparátusnak, kialakulása során voltaképpen a szülők által közvetített szabályok és normák válnak belsővé identifikációs folyamatok révén - ebből következően fejlődése az Ödipusz-komplexus ...
Tipikus téveszmék: perzekutoros; vonatkoztatásos; grandiózus; bűnösségi; hipochondriás; nihilisztikus; religiózus; miszidentifikáció; féltékenységi; szexuális/amorózus; diszmorfofóbia; befolyásoltság-érzés (a szabad cselekvés érzésének elvesztése); ...
Színjátszás-terápia: színielőadásra való felkészülés, melynek kapcsán főleg a szerepek tanulása, próbája és gyakorlása közben adódnak az identifikációs, valamint empátiás lehetőségek; ...
 Lásd még: Személyiség, Figyelem, Tapasztalat, Szociális, Pszichológia
|
