A tömeghisztéria a pszichológiában annak a jelenségnek adott név, amikor ugyanazok a hisztériás tünetek egyszerre egynél több embernél jelentkeznek.
Hisztéria
Hippokratész óta ismert fogalom. A XIX. században hívták először betegségnek, melynek kialakulásában pszichés traumák és állapotok játszanak szerepet.
hisztéria
Nagyfokú ingerlékenységgel, az érzelmi és ösztönélet befolyásolta megnyilvánulások előtérbe kerülésével, görcsökkel és rángatódzásokkal járó, rohamokban vagy krónikusan fellépő idegrendszeri megbetegedés, amely funkcionális zavarokhoz (pl.
A hisztéria felismerése tehát a beteg helyzetét kevéssé változtatja meg; annál lényegesebben megváltozik utána az orvos viselkedése. Megfigyelhetjük, hogy az orvos a hisztériással egész másképp bánik, mint organikusan beteg emberrel.
A hisztéria eddigi története során számos olyan szimptóma és jelenség organikus gyökerére derült fény, melyet korábban egyértelműen pszichés eredetűnek tartottak: például tikkek, diszkinézia, írásgörcs, torziós disztónia, Tourette szindróma, ...
Mind a hisztéria és az anorexia magukon hordozzák az adott kor nőiséggel kapcsolatos szimbolikus konstrukcióit. Vajon miért mindig a fiatal nők kerülnek a társadalmi és kulturális alkalmazkodás feszültségeinek középpontjába?
A hisztéria és a konverziós jelenségek évszázadokon át vitatott jelenségek voltak.
A hisztéria területén akkor uralkodó, Angliából származó "nervous shock" elmélet, amelyet Charcot erélyesen pártolt, alkalmas volt arra, hogy Breuer felfedezését megmagyarázza. Ebből eredt az ún.
Janet[17], kísérelte meg mélyebben behatolni a hisztéria sajátos lelki folyamataiba, és mi az ő példáját követtük, amikor a személyiség részekre hasadását és szétesését állítottuk elméletünk középpontjába.
tanulás és humán problémamegoldás. Közvetítő mechanizmusok: Hull munkássága, Skinner: megerősítési tervek.
3)A Gestaltpszichológia a lelki jelenségekről; a szerveződés törvényei. A "belátásos" tanulás.
4)A pszichoanalízis kialakulása (hisztéria és ...
Szendi Gábor:A konverziós hisztéria fogalmának rövid története és neurobiológiai modellje. Psychiatria Hungarica. 2004 19(4):276-309.
Szendi Gábor: Antidepresszáns és placebo. Budapest, Országos Addiktológiai Intézet 2004.
Lényeg a lényeg, a női hisztéria egyértelmű jele volt annak, hogy a férj nem jól teljesíti a rá osztott szerepeket. A nézet, miszerint a női hisztériát (merthogy létezik férfi hisztéria is) a szexuális kielégületlenség okozza, egészen a 19.
A pszichiátriai kórformákat az idegrendszer elemi izgalmi és gátlási folyamatainak arányával hozta kapcsolatba: neuraszténia - izgalmi túlsúly, hisztéria - gátló folyamatok túlsúlya.
Mentálisan retardáltaknál gyakori. Önveszélyes változata a fej falhoz vagy a kiságy rácsához verése. Súlyosabb esetben viharos, dobáló mozgások, főleg a fejen és a végtagokon. Leggyakrabban hisztéria tünete.
E módszer kidolgozása során Freud eredendően a hisztéria rejtélyét kívánta megfejteni, s a pszichoanalízis történetében a klinikai gyakorlat és az elméleti építkezés máig is szorosan összefonódik (Szőnyi, 1993).
Ha tekintetbe vesszük, hogy Pavlov észrevétele szerint az ingerléses folyamatok a szorongásos neurózis, a gátlásos folyamatok pedig a hisztéria esetében dominánsak, a Tyeplov-laboratórium e megállapítása egybeesik az angol nyelvterületi kutatásokkal.
 Lásd még: Viselkedés, Lélek, Szorongás, Személyiség, Pszichológia
|
