Sigmund Freud és a pszichoanalízis
Sigmund Freud a XIX - XX. század fordulóján élt. Bécsi klinikájában hisztériás női betegekkel foglalkozott és eleinte hagyományos orvosi eljárásokkal próbálta kezelni őket.
Sigmund Freud:
Pszichoanalízis
A mű eredeti címe:
Sigmund Freud: Über Psychoanalyse ...
Freud több vonatkozásban egyetért Le Bonnal, de az ő álláspontja az, hogy a tömegben nem jelennek meg merőben új tulajdonságok, hanem lényegében az egyének elfojtott indulatai, érzelmei kerülnek felszínre, mely erőket végül is a demagóg, ...
[4] Freud mindig fontosnak tartotta a pszichoanalízis tételeinek minél szélesebb körű népszerűsítését, erre ő maga is minden alkalmat felhasznált, műveinek jelentős része ezt a célt szolgálta (Az álomról, A pszichoanalízis rövid vázlata, ...
Freud és Hitchcock
Alfred Hitchcock egyik leghíresebb filmje minden kétséget kizáróan a Psycho. Emlékszem, úgy 12 éves lehettem, mikor először láttam, de máig elevenen él emlékezetemben a jelenet, mikor Norman Bates titkára fény derül.
Freud, aki maga is pánikbeteg volt, a szorongásos neurózist olyan tünetekkel írta le, amelyek nagy része megfelel a pánikbetegség mai kritériumainak.
FREUD AZ ELSZÓLÁSOKTÓL A LEHÚZOTT JEGYGYŰRŰKIG
Semmi sem véletlen!
Elszólásaink, bizonyos események vagy szándékok elfelejtése, tárgyak elvesztése - ezek mögött mind, legtöbbször még önmagunk számára is titkos szándékok rejtőznek.
Freud szerint az agresszió a szexuális ösztön mellett az ember alapvető ösztöne. A modern pszichológia szerint azonban az agresszivitás nem ösztönös megnyilvánulás, hanem a szociális folyamatok eredménye.
Freud pszichoanalitikus elmélete
A pszichoanalitkus nézőpont alapfeltevése, hogy viselkedésünket biológiailag meghatározott alapösztönök vezérlik, melyeknek leggyakrabban nem is vagyunk tudatában.
FREUD, SIGMUND (1914): A nárcizmus bevezetése. In: Ösztönök és ösztönsorsok. Budapest: Filum, 1997. 15-40.
FREUD, SIGMUND (1940): A pszichoanalízis foglalata . In: Esszék. Budapest: Gondolat, 1982. 407-474.
Pedig Freud arra tanít minket, hogy az álom egy megközelítési út a tudattalanhoz, a képek, érzékelések, érzelmek e nagy tározójához.
Sigmund Freud megoldása az alvászavar jelenségére
Freud, az álomfejtés atyja szerint különböző ösztöneink azok, amelyek újra és újra feszültséget hoznak életünkbe, és megakadályozzák, hogy végre a nyugalom állapotába kerüljünk.
Freud pszichoanalitikus elmélete a személyiségről
Sigmund Freud a pszichológia-történet legismertebb alakja, mind a szakemberek, mind a nem szakemberek számára.
Freud az ösztönfogalom alatt tulajdonképpen a drive-ot értette.
A motiváció meghatározói
A motivációk mögött olyan szükségleti állapot áll, amely a homeosztázis felborulásával hozható kapcsolatba.
Freud úgy vélte, hogy az első öt életévben a gyermek olyan fejlődési szakaszokon megy át, amelyek hatással vannak személyisége alakulására. Ezeket pszichoszexuális szakaszoknak nevezte el.
Freud által bevezetett kifejezés az olyan élmény- és viselkedésformák (tudattalan) mozgató okaira, amelyek másokra irányuló gyűlöletben, ellenszenvben vagy agresszióban, ill. a saját személyre vonatkozó gyűlöletben vagy pusztításban nyilvánulnak meg.
Freud a 19. században ismertté vált biológiai és fizikai törvényszerűségeket vette alapul, s tanai ezáltal nyilvánvaló korszerűsítésre szorultak ; ezáltal Batesonék elmélete új pszichoterápiás irányzat alapját teremtette meg.
Freud a pszichoanalízis kidolgozása során eredetileg a neurózisok kialakulására igyekezett magyarázatot találni, s gyógyításukra egy hatékony módszert kidolgozni.
Freud konverzió fogalmában kikristályosodottan fogalmazódik meg a test-lélek problematika; eszerint a tisztán intrapszichikus (szexuális) konfliktusról az elfojtás miatt leváló libidó innervációs energiává konvertálódik, ...
(Freud) szabad ötletszerű, képzettársítás, eszmetársítás, gondolattársítás; képzetáramlás.
free-floating
szabadon lebegő, áramló, irányítatlan; ~ group discussion (Foulkes) szabadon lebegő, áramló, irányítatlan csoportvita.
[289] Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. P.Harmat Bethlen Gábor KönyvkiadóBudapest 1994 ...
Sigmund Freud a múlt század elején felfedezte az álomszimbolika lélektani jelentőségét. Az agykutatók mintegy ötven éve kísérleteznek alváslaboratóriumokban: azt vizsgálják, hogy a test mely funkcióira vannak hatással az álmok, és fordítva.
Sigmund Freud bécsi pszichiáter munkásságából (fő műve az Álomfejtés, 1900) induló rendkívül jelentős eszmeáramlat és gyógyító eljárás.
Mérei F.: Freud fényében és árnyékában. Interart, Budapest, 1989. 211-228. o.
Faber, H." Van der Schoot, E.: A lelkigondozói beszélgetés lélektana. HID 1990
Axline, V. M.: A segítő beszélgetés H. Faber és E. van der Schoot nyomán. HID 1987 ...
Egy darabig a Freud- és Foucault-féle szexualitás-elgondolások közötti különbségek mentén fogok haladni, de a kereszteződéseiket is érintem.
Ezidőtájt, Sigmund Freud (1894) továbbfejlesztve korábbi elméleteit, leírt egy szindrómát, amit neuraszténiának nevezett, s amely a tüneteket tekintve körülírtabb volt, mint Beard fogalma.
A kreativitás pszichológiájának tanulmányozásakor sokan nyúlnak vissza Freudig. Barron [1963] szerint például a mentális apparátus három részre oszlik: a tudattalanra, a tudatelőttire és a tudatosra.
A neves bécsi idegorvos, Freud, a pszichoanalízis megalkotójának nézete alapján régebben úgy vélték, hogy a neurózis keletkezése kizárólag az elfojtott ösztönökkel, elsősorban a nemi ösztönökkel áll összefüggésben.
projektív eljárások közé sorolható a Sigmund Freud által terápiás célból kidolgozott szabad asszociációs módszer, amikor a személy folyamatosan, kontroll nélkül számol be feltoluló gondolatairól és képzeteiről. ]] pszichologia@pszichologia.
Mindenki átél valamilyen boldogtalanságot, gyakran valamilyen változás következtében, akár visszaesés vagy veszteségérzet formájában, vagy egyszerűen, ahogy Freud mondta, "hétköznapi nyomorúságként".
A mai pszichoterápia már régen nem az, ami Freud korában volt. A pszichoanalitikus megközelítésnek is megvan a létjogosultsága bizonyos kórképekben, de a modern pszichológust általában hatékony és életközeli szemlélet jellemzi.
Jung svájci orvos kezdetben Freud tanítványa volt, később azonban szakított mesterével, revízió alá vette a freudi tanításokat, és a régire támaszkodó, de lényegében új analitikus elméletet dolgozott ki.
Nem láttam még olyan láncdohányos freud-i álompácienst, akinek gardróbjában geometriai pontossággal lapítanának a ruhahalmok, és olyan jógival sem találkoztam még, akire ráborulna a szekrény tartalma, amikor előhúzza meditációs párnáját.
Ugyanakkor ezen irányzatok az emberi viselkedés csak néhány szeletének leírására alkalmasak: például a dinamikus pszichológia (Freud és a pszichoanalitikusok) alaposan tárgyalja az ösztönök és a gyermekkor hatását a viselkedésre, ...
A negyedik megközelítés a pszichoanalitikus megközelítés, melyet SigmundFreud alapozott meg.
Ugyanebben az időben kezdte hirdetni Freud és iskolája az emberi akarat kétirányú mozgását: az agressziót, amely kifelé, és a depressziót, mely befelé hat.
Az amnéziával, illetve annak speciális változatával, a gyermekkori amnéziával először Sigmund Freud foglalkozott. A gyermekkori amnézia - nem kell megijedni, nem betegség - mindannyiunknál megfigyelhető.
Közelebbről vizsgálva persze, azonnal észrevehető, hogy a pszichoanalízissel kapcsolatos 'megsemmisítő' bírálatok legnagyobb része csupán az elmélettel foglalkozik, abból is szinte kizárólag a freudi életmű kritikájával.
Az antik világban a fő hangsúlyt az öröklött jellemvonásokra tették. Freud és tanítványai a gyermekkori élményeket tették felelőssé az ember magatartásért. Mindkét tényező befolyásol minket, de a legerősebben öröklött temperamentumunk.
A hosszabb és súlyos, jellegzetes tünetekkel járó állapot, a boldogtalanság érzése, gyakran valamilyen változás következtében, akár visszaesés vagy veszteségérzet formájában, vagy egyszerűen, ahogy Freud mondta, ...
Hasonló esetet ír le David Servan-Schreiber „No Freud, No Prozac” című könyvében: egy sok éve gyógyszerekre nem javuló, társadalmilag egyre jobban lecsúszó mániás-depressziós beteg napi kilenc halolaj kapszulától hetek alatt rendbejött.
Később a tudattalan fogalom bevezetésével választ kaptak arra, hogy bizonyos hatásokra néhány tudatos viselkedés elválik fiziológiás működésétől. Freud ezt a féle disszociációt az elfojtás szóval magyarázta, ...
 Lásd még: Személyiség, Viselkedés, Pszichológia, Szorongás, Pszichológus
|
