 Lásd még: Fenyő, Örökzöld, Évelő, Sövény, Liliom
Törpefenyő - Pinus mugo
Európában a magashegységi legelőkön, sziklás lejtőkön, száraz, meszes talajon megtelepedő igénytelen és ellenálló fenyő.
1-4 méter magas, elterülő koronájú, szürkésbarna kérgű.
díszfüvek Fenyők Földlabdások Füge (Ficus carica) Gyógy- és fűszernövények Gyümölcstermők Kedvezményes Csomagok Kúszónövények Nagy növények Örökzöld díszcserjék Pálmák Pozsgások Rezisztens Gyümölcsök Sövénynövények Talajtakaró fenyők Törpefenyők ...
Havasi törpefenyő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Törpefenyő szócikkből átirányítva) ...
Törpefenyő: Pinus mugo
Elterülő bokor vagy kisebb fává növő, tömör vagy lazalombú egyaránt lehet. Párosan álló tűlevelei közepesen hosszúak.
Tobozai kicsi tojásdad alakjukkal, szép élénkbarna színnel dekorálják a sötétzöld ágakat.
Törpefenyők
A törpefenyő eredeti élőhelyén foltszerű csoportokban, vagy egész hegyoldalakat beborító áthatolhatatlan bozótként fordul elő. Alpesi hangulatú kertünkben fatermetű fenyőkkel határoljuk őket.
Törpefenyő
(Pinus mugo) Párosával álló, hosszú tűlevelei zöldek, hajtásai sűrűn, tömötten növekednek. Tobozai aprók.
Törpefenyő
A közép-európai magas hegységekre emlékeztető szegényes és zord körülmények között a törpefenyő félig heverő szárú, csavarodott, bokorszerű faként nő.
A törpefenyő (Pinus mugo Turra) tövétől kezdve több szárra elágazó, szabálytalan bokor, rügyei gyantás felületűek, tűi sűrűbben helyezkednek el a szárakon, mint az erdei fenyőnél és az ágak csúcsa felé görbültek.
-A Törpefenyő, gyalogfenyő (Pinus mugo) az európai magashegységek felső erdőhatáránál őshonos. Tűlevelei párosával állnak, zöld színűek. Lassan növő, apró tobozokat nevelő örökzöld. Az öntözést meghálálja. Talajra, fagyra nem érzékeny.
PINUS MUGO
Törpefenyő
A teljesen elfekvő, kúszó bokortól a kisebb fáig sokféle alakban előfordul.
Tűlevelei párosával állnak, sötétzöldek.
Hazánkban igen jól érzi magát és igen kedvelt növény.
Savanyú lápon, száraz és meszes talajon is megél.
Pinus mugo / Törpefenyő, Gyalogfenyő
-
Az európai magashegységek felső erdőhatáránál honos, bokortermetű fenyőfaj. Párosával álló, 3-6 cm hosszú tűlevelei zöldek, hajtásai sűrűn, tömötten növekednek. Tobozai aprók.
Magasabb területein már a törpefenyő (Pinus mugo) régiója uralkodik, feljebb havasi gyepeket, olykor tőzegmohalápokat találunk lápifenyővel (Pinus uncinata), ritka hangafélékkel [molyűző (Ledum)], tőzegrozmaring (Andromeda) stb.).
: Japán selyemfenyő (Pinus parviflora vagy P. pentaphylla), Fekete fenyő (Pinus nigra), Törpefenyő (Pinus mugo)
Igényei:
A közvetlen napfényt és a száraz környezetet kedveli. Ne öntözzük túl, mert tűlevelei megsárgulnak.
Talaj: ...
Fénykedvelő növény, gyakran nagy telepekben nő az Alpesi erdei- és törpefenyők között. A hússzínű hanga örökzöld, kúszó növekedésű, gazdagon ágas 20-30 cm magas törpecserje.
Gyakori és közkedvelt
törpefenyő.Lassan nő,
alakja szabálytalan gömbforma.Lombja tűleveles,intenzív kék
színű.Helyigénye kicsi.Sziklakertekbe érdemes ültetni.
2 l.konténeres kiszerelés.15-20cm nagyságú.Egész évben telepíthető,igénytelen
tipus.
Közismert, közkedvelt törpefenyő. Évente átlagosan 7-8 cm-t növekszik. Szabályos kúp alakú, felülete zárt, tömött.Koronája sűrű, átláthatatlan. Tűlevelei vékonyak, rövidek, alig szúrósak.
TÉLÁLLÓSÁG: nem fagyérzékeny ...
Cryptomeria japonica Spiralis / szugifenyő
Méreteiben törpefenyőnek számít, érdekes spirál szerű hajtásokkal, kicsit a C.japonica Rassen Sugi-ra emlékeztet, de jóval kisebb! ...
Környezetvédelmi jelentősége ugyanaz mint a törpefenyőé, tehát szintén védett fafaj.
<<
< ...
Ezek a termőhelyek viszonylag versenymentesek, ahol az erdeifenyő (Pinus sylvestris), a feketefenyő (Pinus nigra) és a törpefenyőcsoport (Pinus mugo agg.) lassúbb növekedése és viszonylag nagy fényigénye ellenére is előnybe tud kerülni más ...
A 'Horstmann Silberlocke' 2 méteresre növő törpefenyő eleinte nem is hoz határozott csúcshajtást.
Tülevelei mindig megcsavarodnak és a fonáki rész kerül fölülre, így a hamvas fehéres-ezüstös lombszínét látjuk, ami egyedi és szép látványt nyújt.
Változatos a magyar neve is: hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe. Ez utóbbi a legtalálóbb, mert utal arra is, hogy ez a növény az Alpokban és a Kárpátokban a fenyvesek fölötti régiókban él, ott, ahol a törpefenyő találkozik a havasi rétekkel.
Leggyakrabban Pinus mugót (hegyi törpefenyő) borókát, vörösfenyőt, hamisciprust, madárbirset, borbolyát és fagyalt ültetnek be. Egy sziklára több fa is ültethető, de a kettőn kívül más páros számút nem szabad.
mugo - Havasi törpefenyő
Pinus nigra - Feketefenyő
Pinus parviflora - Japán selyemfenyő
Pinus pumila - Kamcsatkai fenyő
Pinus strobus - Selyemfenyő
Pinus sylvestris - Közönséges erdeifenyő
Piperaceae - Borsfélék ...
Lásd még: Fenyő, Örökzöld, Évelő, Sövény, Liliom
  
|
