A tőlevélrózsa levelei hosszú levélnyelűek, fordított lándzsásak, szárnyasan hasogatottak, de ép szélűek is lehetnek. A szárlevelek széles füles vállúak, szárölelők. A fürtvirágzat nyúlánk, a sziromlevelek 2-3 mm hosszúak.
20-30 cm magas tőlevélrózsa fölé magasodnak virágzatai Termőhelyi igény: laza, jó vízáteresztő talajba, napos helyre ültessük ...
A tőlevélrózsa szálas-fonalas levelei hosszúak, kígyózóak, a szár terpedt, ágas. A levek kiszélesedők, vállból keskeny szálasak, hullámos szélűek. A növény eleinte pókhálós gyapjas. A virágkocsány egyenletes, vékony.
A tőlevélrózsa fiatal leveleit felhasználhatjuk saláta- és főzelék-alapanyagnak. Télen is fogyaszthatjuk, ha a gyökerét már ősszel, ill.
A vadon termő pitypangból, a tőlevélrózsa fiatal leveleiből saláta és főzelék készülhet. Még a virágzás előtt kell szedni. Salátának sós-ecetes páccal készítsük el, a hozzáadott kevés olaj jól kiegészítheti aromáját.
Gyökértörzséből tőlevélrózsa, rövid meddő szárak és virágzó szárak fejlődnek, utóbbiak fehéresek, 100-150 cm magasak, alsó részükben fásak, felső részük elágazó.
Télen ne tartsunk vizet a tőlevélrózsa-kehelyben, és tartsuk a pikkelyvirágot szárazon. barna pajzstetű-korongok: a tőlevélrózsa szorosan növő leveleinek fonákján gyűlhetnek össze.
A tőlevélrózsa levelei visszás-tojásdadok, nagyok, nyelesek, rendszerint ép szélűek, fonákukon pelyhesek. Az alsó szárlevelek nyelesek, a felsők ülők. A virágzat szártetőző fürt, a virágok magánosan állnak a mirigyszőrös kocsányon.
A szárak között a gyökértörzs csúcsán tőlevélrózsa fejlődik, ennek levelei 2-5 cm hosszúak, keskeny lándzsásak, vállban keskenyedők, sűrűn fehéres-szürkés serteszőrösek.
Rövid gyökértörzséből csak a tőlevélrózsa és a virágokat tartó tőkocsány ered. Levelei lándzsa alakúak, majdnem párhuzamos erezetűek, molyhosak, szélük fogazott. Fehér virágai hengeres füzérvirágzatot alkotnak.
Tőlevélrózsa. A tőlevelek kacúrosak vagy szárnyasan tagoltak. A felső levelek ép szélűek. Mindenfelé (utak, rétek, töltések mentén) tömegesen előforduló egy- vagy kétéves növény. Egész nyáron virágzik, de legnagyobb tömegben április-májusban ...
A Nyugat-Ázsiában és Indiában őshonos egynyári növény rövid gyökértörzséből csak a tőlevélrózsa és a virágokat tartó tőkocsány ered. Levelei lándzsa alakúak, majdnem párhuzamos eredetűek, molyhosak, szélük fogazott.
Különös ismertetőjegye, hogy a tőlevélrózsa közepe, illetve a levélnyelek fehéren gyapjasak. Decembertől áprilisig hozza rózsaszín füzérvirágzatait, melyből sajnos nagyon ritkán keletkezik mag.
Az ide tartozó fajok az őszi csapadék hatására (szeptember, október, november) csíráznak és télen csíranövény vagy tőlevélrózsa alakjában találhatók. Kora tavasszal gyorsan fejlődésnek indulnak, virágoznak és nyár elejére magot érlelnek.
Csaknem száratlan, szinte a talajon ülnek halványzöld levelei, melyeket fehér, gyöngyszerű dudorok borítanak. A tőlevélrózsa közepéből előtörő harang alakú virágai fehérek, és fürtvirágzatban nyílnak a hosszú, levéltelen száron. (cikksz: poz049) ...
A legtöbb broméliaféléhez hasonlóan a virágzást követően a tőlevélrózsa ennél a fajnál is elpusztul. Fényigény: Igen fényigényes faj, a közvetlen napfényt kedveli, emiatt legjobb, ha ablakpárkányon tartjuk.
Lomblevelek: lándzsásak vagy keskeny elliptikusak, csúcsuk kihegyezett. Szélük ép, vagy csak néhány fogacskájuk van. A levélerek száma 3-7. A tőlevélrózsa levelei felállók.
A tüdőfűnek nem csak a gyógyításban van szerepe. A tőlevélrózsa zsenge leveleit vegyes salátákhoz is felhasználhatjuk és főzelék vagy leves is készíthető belőle. Bizonyos vermutok ízesítésére is alkalmazza a szeszipar.
Speciális alkalmazkodási képesség néhány tőlevélrózsás növény azon tulajdonsága, hogy a sóval telített tőlevélrózsa felett új levélrózsát hoz létre, a régit pedig 'leselejtezi' (Triglochin maritimum, Plantago maritima, Scorzonera parviflora, ...
See also: Tőlevél, Rózsa, Virág, Növény, Évelő
 
|