toklász
Pázsitfűféle, rozsnok.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák stoklasa (zab, rozsnok). A szóeleji mássalhangzó-torlódást a sz hang elhagyása oldotta fel (mint a kadarka esetében), a szóvégi a mint vélt birtokos személyjel maradt el.
TOKLÁSZ
A pázsitfüvek virágját körülvevő, rendszerint 2 előlevélke, amelyek a virágatkaró szerepét töltik be.
[ Vissza ] ...
A köles szemtermései érés után az őket körülvevő toklászban maradnak, a toklásztól megtisztított termések krémfehér színűek.
A termesztett köles (Panicum miliaceum) igen régi kultúrnövény, Európában már a korai újkőkorból előkerültek maradványai.
(Secale L.), a pázsitfélék konyuló négyoldalas kalászu tagja, kalászkája két virágu; pelyvája tarajos hátu és rövidebb mint toklásza, melynek a külsejéből szálka nyulik ki. Ôs idők óta termesztett faja a vetett rozs (s. cereale L.); 1,25-től 2 m.
A lodicula feladata a toklász szétfeszítése, lehetővé téve, hogy az ivarlevelek kinyúlhassanak a virágból.
A füzérke barnás vörös, tengelye a toklász tövénél szőrös, melyek legfeljebb a toklász feléig érnek.
Toklásza szálkátlan.
Melica ciliata L. (prémes gyöngyperje). Hazája Európa, É-Afrika, Kisázsia. Bokros növekedésű, levelei szürkés-zöldek, nem szőrözöttek
Melioráció
Melioráció latin szó, pontos fordításban: jobbátételt jelent.
A 3 erű toklász fele akkora, mint a pelyva, fehéres, hártyás szálkája a háta közepéből ered. A toklász tövében álló szőrök 2-szer olyan hosszúak, mint a toklász. Szemtermése hosszúkás, 1.5 mm hosszú, 0.4 mm széles.
Bugája rövid, egyenes; a toklász közepesen szőrözött, a toklász csúcsának színe bíbor. Ezerszemtömege közepes: 28-30 g. A mag hossza rövid, szélessége közepes-széles, alakja félig gömbölyű.A pelyvátlan mag szine fehér, az endospermium nem glutinos.
Füzérkéje 6-10 mm hosszú, 5-9 virágú, toklászán 0,8-2 mm-es szálkával.
Virágzási idő: kora nyáron (rendszerint május-június fordulóján) virágzik.
Fényigény: közvetlen vagy legalább részleges napfényt igénylő növény.
Igazi sztyeppnövény. Május folyamán beérő magvainak 20-30 cm hosszúra növő toklászáról már messziről felismerhetjük.
A nedvesség hatására a toklász csavarodni kezd és a hegyes végű magot szabályosan a földbe fúrja. Hazánkban több faja ismert, védett.
Virágzásakor (május - június) jelenik meg a szőke hajhoz hasonlító virága amiből majd később kifejlődik a toklásztermés. Az árvalányhajjal borított mezők, dombok hazánk különleges természetvédelmi értékei, mind a növény, mind az élőhelye védett.
A hasonló árvalányhajfajoktól (csinos árvalányhaj, kunkorgó árvalányhaj) végig tollas szálkája, körös-körül szőrös toklásza, rövid szemtermése és rövid, szálas levelei segítségével lehet elkülöníteni. A levélnyelvecske csökevényes.
A szár leveles, levelei akár 50 cm hosszúak, 1-4 cm szélesek, merevek, élesek, kékeszöldek. A virágok sárgásbarna, terebélyes bugában nyílnak. A füzérke 10-15 mm hosszú, a pelyvák rövedebbek a toklászoknál.
 Lásd még: Virág, Növény, Évelő, Virágzás, Virágzat
|
