Szil

szil
Hasít, vág.
Ősi örökség a finnugor korból: cseremisz sulam (vág, hasít), finn salia (szaggat, hasogat). Elavult szó, de sok származékában él: szál, szalag, szálka, szíj, szilánk, szirom, szirony, zilál.

- A Hegyi szil (Ulmus glabra ’Camperdownii’) kis kertekbe is ültethető szomorú fa, mely lassú növekedésű. Lombkoronája szabályos, félgömb alakú. Körülbelül 6 m magasra nő meg. Alakját csúcsra oltással formálják. Lelógó ágszerkezetű.

Mezei szil (Ulmus minor)
A leggyakoribb szilfaj. Nagytermetű akár a 30 m-es magasságot is elérheti. Növekedése viszonylag gyors, ami különösen fiatal korában szembetűnő.

A hegyi szil (Ulmus glabra) a szilfafélék (Ulmaceae) családjának szil (Ulmus) nemzetségébe tartozó, tojásdad vagy terebélyes koronájú, lombhullató fa. Régebbi szakmunkákban U. scabra és U. montana néven is szerepel.
Tartalomjegyzék ...

Szil-fürkészcincér - Necydalis ulmi
Védett állatok: ízeltlábúak: rovarok.
Természetvédelmi értéke: 10.000 forint
Védett. Ízeltlábúak törzse, rovarok osztálya, bogarak rendje, cincérfélék családja.

Hegyi szil (Ulmus glabra)
Közepes termetű fafaj, mely 25 m-nél ritkán nő magasabbra. Lassúbb növekedésű mint a mezei szilek, rövidebb életű is azoknál. Magtermő korát viszonylag korán, 20-25 éves korában eléri, sokat és rendszeresen terem.

Ulmus turkestanica (Turkesztáni szil)
Hihetetlenül gyors növekedésével lopta be magát a szívünkbe: a 7 éves fák már közel 12 méteresek! ...

Szil - Ulmus
Leírás és jellemzők:
Japántól Tibetig őshonos, Közép-Kínában leggyakoribb az előfordulása. Gyors növésű, sűrű lombú növény, levelei tojásdad alakúak, enyhén csipkézett, világoszöld színűek.Elegáns küllemű, jól alakítható fácska.

Szil (Ulmus x hollandica 'Groeneveld')
Koordináták: é. sz. 47.5000° k. h. 17.2333°47.5, 17.

Hegyi szil.
Ulmus montana With. - Az előbbihez feltünően hasonlít, de leple rozsdaszínű szőröktől pillás és makkocskája a hártyás szárny közepén fekszik. Terem szórványosan hegyi erdőkben. 3-4.
Fája csekély értékű.

ULMUS / SZIL bonsai
25 CM, 7 ÉVES.SZOBAI ÉS KÜLTÉRI TARTÁSRA ALKALMAS, FÉLÁRNYÉKOS HELYET IGÉNYEL.NAPI ÖNTÖZÉST IGÉNYEL. Bonsai- ról bővebben : KLIKK IDEÖntözés: KLIKK IDE Kiszállítás ...

Arany szil (Ulmus carpinifolia Wredei)
8-10 méter magas, lassú növekedésű, oszlopos, kúpos koronájú fa. Levelei aranysárgák. Szoliternek ültessük. Átlagos vízigényű fa, a kötött talajokon fejlődik szépen. Napfényes helyre ültessük.

Kínai szil (Ulmus parvifolia), ez egy kiszámíthatatlan fa, nem tudni miért, van olyan lakás amelyikben megél, máshol hetek alatt tönkremegy.

Hegyi szil -(Ulmus scabra) Levele elliptikus, tojásdad, nagyok, a felső harmadban a legszélesebbek. Válla a három hazai szilfaj közül legkevésbé részaránytalan, csúcsa hirtelen és hosszan kihegyezett, kétszeresen fogazott.

Turkesztáni szil Csodássövény.10db/köteg
Ulmus pumila
Íntenzív növekedésű,ellenálló a betegségekre!Az ár 10db/kötegre vonatkozik! ...

A tölgy-kőris-szil ligetek lombkoronaszintje 25-30 m magas, borítása pedig az uralkodó fafajoktól függően eltérő lehet.

A Mura partjai mentén fűz-nyár ligetek, a folyótól távolabb tölgy-kőris-szil ligetek, míg a folyó zátonyain bokorfüzesek a jellemző természetes élőhelyek. A holtágak és a befolyó kisvizek környezetében égerligetek alakultak ki.

magasártéren fekvő keményfa (vagy tölgy-kőris-szil) ligeterdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum) jórészt a mentett oldalra kerültek, és egykori tekintélyes kiterjedésük parányi töredékére esett vissza.

Helyenként találni az egykori tölgy-kőris-szil ligeterdők maradványait, ahol a lombkoronaszintben a kocsányos tölgy (Quercus robur) a magyar kőrissel (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és a vénicfával (Ulmus laevis) elegyedik.

A magas ártéri szinten valaha uralkodó szerepet töltött be tölgy-kőris-szil ligeterdő. Tudományos neve (Fraxino pannonicae Ulmetum) a magyar kőris jelentős előfordulására utal.

tiszafa, vöröslevelű korai juhar, szomorú gyertyán, hasogatott levelű mogyoró, kínai gyöngycserje, vérbükk, varázsmogyoró, magyar tölgy, amerikai mocsártölgy, muzsdalytölgy, aranyos tölgy, tornyostölgy, szaggatott levelű bodza, fodros sárga szil, ...

Jellegzetes még az ezüsthárs, a mezei juhar, a gyertyán, a mezei szil, a vénic szil és inkább a széleken a nyír. A cserjék közül a leggyakoribbak a kökény, a galagonya, a fagyal.

A puhafaligeteknél magasabb térszínen található keményfa-ligetek felső lombkoronaszintjét kocsányos tölgy (Quercus robur), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és vénic szil (Ulmus laevis) alkotja.

Ulmus minor 'Jacqueline Hillier' / Törpe szil
-
1,2-2 méter magasra növő, sűrű ágú, lassú növekedésű cserje. Levelei 2-3 cm hosszúak, lándzsásak, az ágakon jellegzetesen két sorban, sűrűn helyezkednek el. Szoliternek, sziklakertbe kiváló.

Március: mogyoró, éger, fűz, szil, nyárfa, kőris, nyír
Április: mogyoró, éger, fűz, kőris, nyár, nyír, tölgy, gyertyán, bükk, gyermekláncfű, platán
Május: fűz, kőris, nyár, nyír, tölgy, gyertyán, bükk, gyermekláncfű, pázsitfűfélék, hárs ...

amerikai lázfa, arany szil, filépor; augue tree, gumbo file, filé powder
Először az amerikai indiánok használták a szaszafrász babérfa megőrölt leveleiből készült filé-t.

hegyi szil, korai juhar, hegyi juhar). Ezek aljnövényzete általában szegényes, olykor gyomos, bár a cserjeszint a természeteshez közel álló lehet.

A parttól távolabb alakultak ki a keményfa ligeterdők, ezek jellemző fája a kocsánytalan tölgy, a magas kőris és a szil.

Fája. A legkeskenyebb szijácsú (1-2 cm), gesztje sötétbarna színű. Széles gesztje miatt a legértékesebb szil. Kérge alatt a szil szijácsszú jellegzetes rágásképe látható.

Ulmus minor Mill. (syn. Ulmus campestris auct., non L.) - mezei szil - Fák csoportja ...

tölgyesek zárt lombkoronaszintjében uralkodó a terebélyes koronájú kocsányos tölgy (Quercus robur), de jellemző két hazai nyárfajunk, a szürke nyár (Populus canescens) és a fehér nyár (Populus alba) is. Kevésbé gyakori fafajok a mezei szil (Ulmus ...

A türkesztáni szil nem díszkertbe való, inkább hátsó kertek, hétvégi telkek térhatárolására. Csak akkor nő ilyen gyorsan, ha nem nyírod. Ekkor azonban nem sűrűn elágazó hajtások keletkeznek, hanem egyenes, hosszú suhángok.

Bükkösök, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, ezüsthársas-cserestölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, pangóvizes éger-kőris ligeterdők, elegyes erdei fenyves váltogatják egymást.

Lásd még: Növény, Tölgy, Virág, Kocsány, Kőris