| |
SPORANGIUM
Spóratartó, amelyben a spórák fejlődnek, szóruszokba rendeződésük és a szóruszok alakja a fajokra jellemző. Az éerésig rendszerint finom hártya, a " fátyolka " ( indúzium ) takarja, és védi a sporangiumokat.
[ Vissza ] ...
A sporangium gömb alakú, igen vastag falú, hosszanti repedéssel nyílik. A spórák alakja gömbös-tetraédrikus. A spórák száma változaztos, 2 ezer-15 ezer között változhat (sporangiumonként).
A belső sporangiumos levelek sokkal kisebbek, megbarnulnak
Termőhelyi igény:
üde, tábdús, humuszos, savanyú talajba való ...
Sporangiuma az ágak tetején, a levelek tövében hengerded füzérré csoportosodik. Némelyik fajnak sarjrügye van, azaz kevéslevelü, kurta ágacskája, mely az anyáról lehull és új K. lesz belőle.
Egy-egy csoportban számos nyeles spóratartó (sporangium) és azon hosszúkás tojásdad, többsejtű sporangiumon vastagfalú sejtréteg (gyűrű v. anulus) figyelhető meg, amelynek a spóratartó felnyitásában van szerep.
A 20-22 cm-es termetű növény gyöktörzse (rhizomája) rövid, levelei szárnyasan szeldeltek, a levélkék fonákán képződő spóratartók (sporangiumok) - a legtöbb páfrányfajhoz hasonlóan - csoportokba, un. szóruszokba tömörülnek.
A sporangiumok a fertilis levelek csúcsi szárnyain, bugaszerűen állnak, gömbösek, rövid nyélen ülnek. Talán a leglátványosabb télálló páfrányfaj, mely tulajdonképpen kis termetű mérsékelt övi páfrányfa.
A levelek kétszeresen szárnyasak, 50-180 cm hosszúak, tojásdadok, az eésőrendű levélkék nyelesek, a felsők gyakran átfedik egymást, a másodrendűek rövid nyelűek, tompa csúcsúak, ép vagy finoman fogasak. A sporangiumok a fertilis levelek csúcsi ...
A levél lemeze kétszer szárnyalt, a szárnyacskák fonákán spóratartók (sporangiumok) találhatók 1 mm átmérőjű kis csoportokba tömörülve, mindegyik ilyen csoportot egy vese alakú fátyolka borít.
 Lásd még: Növény, Spóra, Virág, Termő, Gyökér
  
|
RSS
