| |
ördögszekér (növ., ördogkeringő, ördögnadrág, ördögrakolya, macskatövis, iringófű, szamártövis, szamárkóró, Csapónál szunyogtövis, Eryngium Tourn.), ernyős, tövises kóró, ritkán kis cserje v. fa. Levele töviskésen fogas, karéjos v.
iringó, ördögszekér A növény leírása: Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó növény. Száraz talajokon, töltések oldalában él. Levele és virága tüskés.
iringó, ördögszekér Mezei iringó leírása: Bogáncsra emlékeztető, gömb alakú bokrot nevelő növény, színe a fehéres-zöldestől a szürkészöldig változhat. Levelei kétszeresen a tövig szeldeltek, a szeletek tüskésen fogasak.
A népnyelv ördögszekérnek, ördögbocskornak is nevezi. A gyógyászatban is használják, leginkább hajtásait. Köhögéscsillapító és görcsoldó hatású. Erdélyben mind a mai napig a szamárköhögés gyógyítására használják. Teaként fogyasztva ajánljuk.
A szél kiemelten fontos szerepet játszik a terjesztésében, a gömb alakú száraz kórót a szél ördögszekér módjára görgeti végig a pusztán, s közben nagy területen szórja szét a magokat. Régen gyökere nyersen vagy főzve emberi és állati élelem volt.
létrás tüsök, macskatövis, tövises lapu, ördögszekér, ördög bordája, keringő, rokolya, motolla, szamártövis, százfű, százfejű fű, százfő-fű, szélhajti góré, szunyogtövis, tüskés ballangó, böfögtető.) - Évelő. 15-60. cm.
Ősszel az egész növény leszakad a tövéről, és a széltől hajtva mint 'ördögszekér' terjed tova. Ironikus értelmű német nevét ('férfihűség') is ide-oda sodródó-guruló terméses hajtásegyüttesei sugallták. 'Futóbogáncs'-nak is nevezik.
Iringó Mezei iringó, ördögszekér (Eryngium campesre L.) főzetét vese- és hólyagbántalmak esetén vizelethajtóul, epekő ellen használják. A kék iringónak levelét használják szamárhurut bronchitis ellen és szívnyugtatóul.
Ritkábban értékesítik az ördögszekér vagy mezei iringó (Eryngium campestre L.) földfeletti részét (Eryngii campestris herba), ennek a fajnak tőlevelei is tagoltak, szárai, virágzatai nem kék színűek.
Ide sorolhatók az ehető pereszkék, a legtöbb tinóru, a gyűrűs tuskógomba, az ehető tölcsérgombák, mindkét nyálkásgomba, az ördögszekérgomba, a zöld ánizsgomba, a változékony pókhálósgomba, a zöld harmatgomba, a kékhátú, ...
és a papsajtmályva (Malva pusilla, M. neglecta), a beléndek (Hyoscyamus niger), a fekete csucsor (Solanum nigrum), a fehér libatop (Chenopodium album), a bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium), az egérárpa (Hordeum murinum) és az ördögszekér ...
Több más sztyeppei növényhez hasonlóan a tátorján gömb alakú kórója - miután megértek termései - leválik tövéről és így a szél ördögszekér módjára görgeti, miközben becőketerméseit nagy területen szórja szét.
Lásd még: Növény, Hajtás, Virág, Termő, Évelő
 
|