Murok (Daucus) / katalógus oldal ajánlata
Cupressocyparis leylandii / Leyland ciprus
Gyorsan fejlődik, hazánk éghajlatán jól fejlődő, bevált fajta! A leyland ciprus szárazságtűrő, igénytelen örökzöld.
Vadmurok (Daucus carota)
Termőhely: a dombvidéki és hegyvidéki övben sovány és jó hozamú réteken, kőfejtőkben, rézsűkön, romtalajos helyeken, töltéseken, utakon található.
Murok
murokrépa, merkőce (növ., Daucus Tourn.), ernyős virágu kóró, mintegy 50 faja (hazánkban 2) az egész földön nő, vagy meghonosodott. A sárga répa (1. o.) vad alakja, réten a legközönségesebb ernyős, de sovány takarmány.
Murok
Gyomnövényből nemesített répaféle.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák mrkva (pasztinák, répa). A szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő magánhangzó oldotta, a -va szóvég lekopása után a szó a marok-marka tőtípusba került.
Vadmurok (D. carota)
Sárgarépa (D. carota subsp. sativus)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Murok (Daucus) nemzetség témájú rendszertani információt.
A "murok" jelentése: Vadrépa (ennek a termesztett alfaja a sárgarépa is).
Vad murok.
Daucus Carota L. - (Murkó, vad sárgarépa.) - Kétéves., ritkán Egyéves. 25-100 cm. Szára barázdált és merev szőröktől borzas. Alsó levelei 2-3-szor szárnyasak; szeletei keskenyszálasok, kihegyezettek és halványzöldek.
Vadmurok (Daucus carota)
Vadrezeda (Rezeda lutea)
Bürök (Conium maculatum)
Fehér somkóró (Melilotus officinalis) ...
Népies neve: murokrépa, karotta
A sárgarépa történetéről igen sok tény ismert. Ezek szerint a növényt a mai Afganisztán terültén már ismerték úgy 5000 évvel ezelőtt.
Franciaperjerét (Pastinaco-Arrhenatheretum) Zselickislak mellett, kissé degradált formában, amelyet a murok (Daucus carota), továbbá a réti peremizs (Inula britannica) és a réti bolhafű (Pulicaria dysenterica) jelez. 30.
Hozzávalók: 1 kg disznóhús, 1 közepes fej hagyma, 3 murok, 2 petrezselyemgyökér, 1 közepes zeller, 1 kg csont (disznó v. borjú), só, bors, ecet, 1 evők. petrezselyemzöldje, 8-10 szál tárkony, 3 ek liszt, 2 ek tejföl ...
carota - Murok
Dentaria bulbifera L. - Hagymás fogasír
Dentaria enneaphyllos L. - Bókoló fogasír
Dentaria glandulosa W. ET K. - Ikrás fogasír
Dentaria trifolia W. ET K. - Hármaslevelű fogasír
Deschampsia caespitosa (L.) P. B. - Gyepes sédbúza ...
1-4 m-es, hosszú nyelű levelei legyezőszerűen állnak. Jellegzetes alakja miatt kedvelt dísznövény a trópusokon. Megporzását hazájában lemurok (félmajmok) végzik, akik a bőséges nektár miatt keresik fel a virágokat.
Jellegzetes megjelenésű, csaknem kizárólag lágy-, üreges szárú növények. Sok fajuk értékes fűszer- vagy gyógynövény. Ide tartoznak a zeller, petrezselyem, kömény, murokrépa is.
 See also: Növény, Virág, Hajtás, Évelő, Gyökér
  
|
RSS
