Mézga

mézga
(növ., gummi), gyántás nyálkássága a növényeknek, amorf anyag, vizben nehezen oldódik, hanem inkább nyálkás, ragadós folyadékká duzzad (colloid), alkoholban nem oldódik, savakkal főzve szőllőcukorrá alakul.

mézga
Bizonyos fák megsérült kérgéből folyó sárgás, gumiszerű váladék.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén mezga, szlovák miazga (mézga, fanedv, nyirok).

Erdei mézgabürök.
Ferulago sylvatica (Bess.) Rchb. - (Lapiczkafű, suharcz, ütőke, serkentő kóró.) - Évelő. 30-100 cm. Finoman rovátkolt és tompán szögletes szára felül ágas.

Mézgagyanta, mellyel Indiában és Iránban karikat, húsgombócokat, valamint savanyúságokat fűszereznek. Európában és az Egyesült Államokban illatszerekben és ízesítési célokra használják.

A mézga a sejtek bomlása során keletkező, ragacsos, nehezen folyó folyadék. Többnyire a megjelenése visszavezethető valamely gombás eredetű megjelenésre. Idősebb fákon gyakoribb.

Arab mézga. In A Pallas nagy lexikona.
Magyar nagylexikon II. (And-Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994, 258. o. ISBN 963-05-6800-4 ...

Akác ákácfa, akácia vagy mézgafa (Acacia Willd., növ.), az érzőkefélék (Mimosaceae) génusza; cserje vagy fa, ritkán fű, levele váltakozó, kétszer szárnyalt, sok apró levélkéből összetett
Akácmoly
Akácmoly (Etiella zinckenella Tr., hüvelymoly).

Magas élelmi rost-, és allicin nevű illóolaj-tartalma elősegíti a belek mozgását, ruténtartalma révén pedig a vérerek falát erősíti, tisztítja a kapillárisokat, csökkenti a vér zsír- és koleszterin-szintjét. Mézga-anyagai köptető hatásúak: légúti ...

A nővirágok 5-8 mm hosszúak csak lombfakadás után fejlődnek ki, hosszú nyelűek, rövid bibekarokkal. A himbarkák nyeletlenek, zöldes színűek kb. 6 mm nagyságúak, már ősszel felismerhetők, de télen fehéres mézga védi őket.

Lásd még: Virág, Növény, Gyökér, Narancs, Virágzat