| |
mécsvirág (növ., Melandrium Röhl., mélavirág Brassainál), a szegfűfélék kétlaki füve 11 ffajjal (hazánkban 8) Európában. Az esti M. (M. album Mill.) réten, mezőn gyakori, estefelé fehéren virít, jó illatu. Gyökere radix saponariae albae (a. m.
Piros mécsvirág Erősen változékony, felálló vagy bókoló hajtású, többnyire elágazó szárú, sűrű szőrzetű növény. Levelei hosszúkásak, tojásdadok, ép szélűek. Az alsók nyelesek, a felsők rendszerint ülők.
Mécsvirág Mécsvirág (Melandrium, Caryophyllaceae). Egy-kétéves v. évelő növények. A fehér mécsvirág(Melandrium album [Mill.] Garcke.) 30-100 cm magas, bokros növésű, évelő gyom, lándzsás- v. hosszúkás-kerülékes, hegyes, átellenes levelekkel.
Jellemző fajkombinációjukat a szurdokerdők (Tilio-Acerion) fajai, például a békabogyó (Actaea spicata), a tündérfürt (Aruncus sylvestris), a hólyagpáfrány (Cystopteris filix-fragilis), a holdviola (Lunaria rediviva), az erdei mécsvirág ...
Silene dioica (piros mécsvirág) Soldanella alpina (havasi harangrojt) Solidago virgaurea minuta (havasi aranyvessző) ...
pongyola pitypang (Taraxacum officinale) réti lórom (Rumex obtusifolius) fekete nadálytő (Symphytum officinalis) fehér mécsvirág (Melandrium album) ...
említést érdemelnek a gyöngyperje, a parlagi rozsnok, a kakukkhomokhúr, a farkaskutyatej, a mezei iringó, a molyhos napvirág, a barázdált csenkesz, a mezei bakszakáll, a szártalan csűdfű, a deres csenkesz, az apácavirág, a fehér mécsvirág.
See also: Virág, Növény, Termő, Fehér mécsvirág, Szegfű
 
|