Kocsányos tölgy (Quercus robur)
A kocsányos tölgy szabad állásban széles koronájú, kúp alakú, ágai messze szétterülnek. Zárt állományban 45 m-t is elérő, egyenes törzsű, keskeny koronájú fa. Kérge mélyen barázdált, sötét színű.
Kocsányos tölgy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pontosság ...
Kocsányos tölgy (Quercus robur) / katalógus oldal ajánlata
Quercus robur Schuring's Obelisk / oszlopos tölgyfa
Lassan fejlödő, oszlopos növekedésű tölgyfa. Hosszú évek alatt 8-10 méter magas. Talajban nem válogat, télálló! ...
L2b - Cseres-kocsányos tölgyesek
Kiegészítette: Kun András, Király Gergely, Bartha Dénes, Fekete Gábor, Tímár Gábor, Csiky János, Juhász Magdolna ...
A nógrádi vártól délnyugatra, az erdő szélén régi idők tanújaként egy hatalmas kocsányos tölgy áll a Magyar-kút közelében.
Kocsányos tölgy (Quercus robur, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)
Bükkerdő (Turcsányi Gábor felvétele) ...
Kocsányos tölgy (Quercus robur)
A kéreg, a gubacs és a levél csersavtartalmú, vérzéscsillapító, összehúzó és fertőtlenítő hatású.
Kocsányos tölgy (Quercus robur) Levele ülő vagy rövid nyelű, részaránytalan, alsó felén keskenyebb mint fent. A levéllemez erősen öblösen karéjos, fonákja teljesen kopasz. A pálhák lehullók.
A kocsányos tölgy akár 50 méter magasra is megnő, ha a feltételek ideálisak számára.
A régi időkben számos helyen a makktermést is gyűjtötték, amelyből pörkölés után makkávét főztek.
A kocsányos tölgy (Quercus robur) a téli tölggyel (Quercus patrea) együtt mindannyiunk számára ismert fa. Időnként talán összekeverjük a bűkkel, de ez megbocsátható.
Kocsányos tölgy (Quercus robur)
30 méter magas, terebélyes fa. Tojásdad levelei szabálytalanul karéjosak. Termése makktermés, mely kupacslevélben ül, és hosszú kocsányon lóg. Ezért hívják kocsányos tölgynek.
Kocsányos tölgy, (Qquercus robur L.) bükkfélék családjába tartozik. A Fák fiatalabb kérgeiből készült főzett a fa magas csertartalma miatt erős összehúzó hatású.
A gyertyános-kocsányos tölgyesek gyepszintjét elsősorban az üde lomberdei (Fagetalia) fajok építik fel. Nagy részaránnyal találjuk az árnyéktűrő, általános lomberdei (Querco-Fagea) fajokat is. Kora tavaszi aszpektusuk általában jól fejlett, fajgazdag.
Kocsányos tölgy
30 m magas, nagyméretű, vastag ágú fa.
Levelei tojásdadok, szélük karéjos.
Termése makktermés mely kupacsban ül és kocsányon lóg, és ezért kapta a nevét.
Nagy helyigényű növény, jó várostűrése miatt utcára ültessük.
Quercus robur / Kocsányos tölgy
-
30 méter magas, nagyméretű fa. Levelei tojásdadok, szélük szabálytalanul karéjos, rövid a levélnyelük, levélválluk füles. Termése makktermés, mely kupacslevélben ül, és hosszú kocsányon lóg.
Kocsányos tölgy
Elsőrendű fa. Elérheti a 40, sőt az 50 m-es magasságot is, hazánkban azonban inkább csak 30 és 40 m közötti példányok vannak. Szabad állásban rövid törzset és földig boruló hatalmas félgömb alakú koronát fejleszt.
Az utóbbi évtizedekben ezek területe drasztikusan lecsökkent, helyüket kultúrállományok (nemes nyárasok, fekete diósok), ritkább esetben kocsányos tölgy vagy magyar kőris monokultúrák foglalták el.
Az akácosok közötti kocsányos tölgyes foltokra, a telepített örökzöldekre, a kis tavacskákra, a bemutatóházra és a kerten kívüli tanyákra nyíló megkapó látvány élményt adó.
A kilátó után nyugatnak fordul az út. Akácos mellett haladunk.
A szárazabb, gyengébb táperejű talajokon a kocsányos tölgy ritkásabban áll, több fény jut az alsó szintekre.
A gyertyános - kocsányos tölgyes (/Querco robori - Carpinetum/) állományai nagyon megfogyatkoztak, de több kisebb foltja megtalálható a Hanság, Szigetköz, Mezőföld, Körös-vidék, Nyírség, a Bereg-Szatmári sík bizonyos területein.
A klimaxtársulásnak tekintett keményfaliget uralkodó fafajai a névadók, így az "alföldi fa", a kocsányos tölgy (Quercus robur), a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), a vénic szil (Ulmus laevis), ...
A puhafaligeteknél magasabb térszínen található keményfa-ligetek felső lombkoronaszintjét kocsányos tölgy (Quercus robur), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és vénic szil (Ulmus laevis) alkotja.
A gyöngyvirágos tölgyesben legtöbb helyen szinte egyeduralkodó a kocsányos tölgy. Mellette azonban április végén fehér virágpompájában fel-feltűnik a vadcseresznye.
Helyenként találni az egykori tölgy-kőris-szil ligeterdők maradványait, ahol a lombkoronaszintben a kocsányos tölgy (Quercus robur) a magyar kőrissel (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és a vénicfával (Ulmus laevis) elegyedik.
A gyöngyvirágos tölgyesek zárt lombkoronaszintjében uralkodó a terebélyes koronájú kocsányos tölgy (Quercus robur), de jellemző két hazai nyárfajunk, a szürke nyár (Populus canescens) és a fehér nyár (Populus alba) is.
A Szigetközben kivételesen, magasabb térszínen, ma már csak töredékekben a gyertyános-kocsányos tölgyes (Querco robori-Carpinetum) is előfordul. Ebben az uralkodó faj a gyertyán és a kocsányos tölgy.
A felméréskor még meglevő természetközeli társulásokban ' a terület északkeleti részén puhafaliget, a természetvédelmi terület középső részén telepített kocsányos tölgyes, pionír nyílt homoki gyep, egyéves nyílt homokpusztagyep, ...
Ma már lehetetlen feladatnak tűnik például a kocsányos tölgyeseink eredetét kinyomozni, mivel a kocsányos tölgyes erdőtársulások a mezőgazdaság expanziójának és a kiterjedt vízrendezéseknek, folyószabályozásoknak elsőrendű áldozatai voltak.
A kocsányos tölgy levelétől egyenletes lefutó levélválla és aránylag hosszú (1-2 cm-es) levélnyele alapján különíthető el.
Ma ezek a néhány százéves terebélyes kocsányos tölgyfák impozáns látványt nyújtanak, azonban az elmúlt évtizedekben az állatállomány nagyságának visszaszorulásával a legelőerdők - a csokonyavisontai legelőerdőhöz hasonlóan - átalakulóban vannak.
Quercus robur - Kocsányos tölgy
Quercus rubra - Vörös tölgy
Ranunculaceae - Boglárkafélék
Ranunculus asiaticus - Ázsiai boglárka
Ranunculus lingua - Nádi boglárka
Rebutia sp. - Törpekaktusz
Reseda odorata - Rezeda
Rhapis excelsa - Botpálma ...
 See also: Kocsány, Tölgy, Növény, Virág, Cserje
  
|
RSS
