Kocsány

Kocsányos tölgy (Quercus robur)
A kocsányos tölgy szabad állásban széles koronájú, kúp alakú, ágai messze szétterülnek. Zárt állományban 45 m-t is elérő, egyenes törzsű, keskeny koronájú fa. Kérge mélyen barázdált, sötét színű.

Kocsánytalan tölgy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pontosság ...

Kocsányos tölgy (Quercus robur) / katalógus oldal ajánlata
Quercus robur Schuring's Obelisk / oszlopos tölgyfa
Lassan fejlödő, oszlopos növekedésű tölgyfa. Hosszú évek alatt 8-10 méter magas. Talajban nem válogat, télálló! ...

Kocsányos, kocsánytalan tölgy és a cser (Quercus sp.)
A tölgyfajok a hazai erdőgazdálkodásban kulcsfontosságú szerepet töltenek be, ennek ellenére a genetikai, génmegőrzési területen rendkívül nagy lemaradás tapasztalható.

Kocsányos és kocsánytalan tölgy genetikai differenciáltsága Kremer et al ...

kocsány
Virág vagy termés nyele.
Nagy területen és sok nyelvben elterjedt vándorszó, amelynek forrását nem ismerjük. A magyarba valószínűleg a szerb-horvát kočanj vagy az oszmán-török koç,an (szár, torzsa) révén került.

Kocsányostölgy - Stejar Quercus robur L.
Az ártér, a homok- és szikes talajok fafaja
Quercus pedunculata Ehrh.
15. ábra
a) leveles hajtás, b) virágzó hajtás,
c) téli hajtás, d) csiranövényke,
e) makk és kupacs ...

A "kocsány" jelentése: Növénynek (például: gyümölcsöknek) a termést adó szára.

Makktermése hosszú kocsányon lóg, innen kapta nevét. A makktermés éhínség idején fontos táplálék volt. Jól tűri a szennyezett városi levegőt. A kéreg, a gubacs és a levél csersavtartalmú, vérzéscsillapító, összehúzó és fertőtlenítő hatású.

4. Kocsánytalan tölgy és bükk alkotta állományok (kivéve, ha a gyepszint jellemzően mészkerülő jellegű). Vulkáni kőzeteken (pl. Visegrádi-hg., Börzsöny, Zempléni-hg.) gyakori típus, a kora tavaszi geofitonok ritkák.

A nógrádi vártól délnyugatra, az erdő szélén régi idők tanújaként egy hatalmas kocsányos tölgy áll a Magyar-kút közelében.

Kocsányos tölgy (Quercus robur, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)
Bükkerdő (Turcsányi Gábor felvétele) ...

Kocsányos tölgy (Quercus robur) Levele ülő vagy rövid nyelű, részaránytalan, alsó felén keskenyebb mint fent. A levéllemez erősen öblösen karéjos, fonákja teljesen kopasz. A pálhák lehullók.

kocsányíz: A zöld kocsányoktól eredeztethető borhiba.
konyak: Franciaországban meghatározott területeken készített borpárlat.

A kocsányos tölgy akár 50 méter magasra is megnő, ha a feltételek ideálisak számára.
A régi időkben számos helyen a makktermést is gyűjtötték, amelyből pörkölés után makkávét főztek.

A kocsányos tölgy (Quercus robur) a téli tölggyel (Quercus patrea) együtt mindannyiunk számára ismert fa. Időnként talán összekeverjük a bűkkel, de ez megbocsátható.

Kocsányos tölgy (Quercus robur)
30 méter magas, terebélyes fa. Tojásdad levelei szabálytalanul karéjosak. Termése makktermés, mely kupacslevélben ül, és hosszú kocsányon lóg. Ezért hívják kocsányos tölgynek.

A fürt kocsányai nem egy ponton erednek, legalább a felső virágok kb. egyforma magasak, tahát az alsó, külső kocsányok hosszabbak.
[ Vissza ]
Szakkifejezések ...

A virágkocsány és a virág elhal, felületüken a fertőzésre jellemző szürke penészgyep jelenik meg. A bogyók rothadnak, sűrű, szürke konídiumtartó gyepet figyelhetünk meg rajtuk.

Virágok: kocsányosak, 5 csészelevelének csak az alapja forrt össze, alakjuk keskeny háromszögletű hegyesek, halványzöld színűek, alsó részük gyakran sötétebb.

Kocsányos tölgy, (Qquercus robur L.) bükkfélék családjába tartozik. A Fák fiatalabb kérgeiből készült főzett a fa magas csertartalma miatt erős összehúzó hatású.

A virágok kocsányosak, a szár csúcsán magányosan állnak. A szirom lemeze fehér. A virágszár lazán oldalra hajlik.
Termőhelyi igény:
Mészkerülő. Napos, meleg fekvést, üde, vagy mérsékelten száraz, jó vízáteresztő, sovány talajt kedvel.

A termések kocsányait (Cerasorum stipites vagy Cerasi stipes) értékesítik.

A terméses kocsány pásztorbot szerűen csavarodott és az érett tok magjait spirálrugóhoz hasonló módon löki szét, illetve a hangyák terjesztik.
3.1.9.
Sárgálló palka ...

A virágzati kocsány 15-45 cm magas, rendszerint rövidebb mint a levélnyél, tövén vékony allevelekkel. A virágzati torzsa egylaki, amely feltűnő nagy 10-20 cm hosszú, csuklyaszerű virágzati burok.

A gyertyános-kocsányos tölgyesek gyepszintjét elsősorban az üde lomberdei (Fagetalia) fajok építik fel. Nagy részaránnyal találjuk az árnyéktűrő, általános lomberdei (Querco-Fagea) fajokat is. Kora tavaszi aszpektusuk általában jól fejlett, fajgazdag.

Lilás, hosszú kocsányon ülő virágaival jól elkülönül rokonaitól, melyekre leginkább fürtszerű virágzata emlékeztet.
Többségében száraz gyepekben fordul elő. Májustól kezdve sokszor utak mentén, árkok partján is előtűnnek sötét ibolyaszínű fürtjei.

Amikor a virágkocsány eléri a levelek magasságát,
akkor kezdjük el az öntözését valamint a
tápoldatozást.

Ernyő, ha kocsányok a szár csúcsából erednek, és úgy állnak, mint az ernyő küllői; ha a kocsánytalan virágok a virágtengely erősen kiszélesedő vackán ülnek, szorosan egymás mellett és az egész virágzatot a murvapikkelyek övezik, fészkesnek mondjuk.

Kocsányos tölgy
30 m magas, nagyméretű, vastag ágú fa.
Levelei tojásdadok, szélük karéjos.
Termése makktermés mely kupacsban ül és kocsányon lóg, és ezért kapta a nevét.
Nagy helyigényű növény, jó várostűrése miatt utcára ültessük.

A tőkocsány 15-20 cm magas, érdes. Hagymás évelő. Leveleinek száma 5-6, melyek keskeny-lándzsás, félhengeresek, 3-8 cm hosszúak és 1-2 mm szélesek, szürkések. A meddő hajtásokból fejlődő levelek áttelelve, következő nyáron húzódnak vissza.

- kocsányos tölgy - Fák csoportja
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Család : Bükkfélék családja (Fagaceae)
Raunkiaer életforma-kategória: MM
Talajnedvesség igény: 3.5
Hőigény: 3 ...

Quercus robur / Kocsányos tölgy
-
30 méter magas, nagyméretű fa. Levelei tojásdadok, szélük szabálytalanul karéjos, rövid a levélnyelük, levélválluk füles. Termése makktermés, mely kupacslevélben ül, és hosszú kocsányon lóg.

Quercus petraea - Kocsánytalan tölgy
Quercus robur - Kocsányos tölgy
Quercus rubra - Vörös tölgy
Ranunculaceae - Boglárkafélék
Ranunculus asiaticus - Ázsiai boglárka
Ranunculus lingua - Nádi boglárka
Rebutia sp. - Törpekaktusz
Reseda odorata - Rezeda ...

Termése: csonthéjas, éretten narancsvörös, vörösesbarna vagy vörösesfekete; termései zsúfoltan fejlődnek rövid, vastag kocsányokon; oválisak és hüvely alakú köldökben végződnek.

A rövid kocsányú, vagy ülő virágai a hajtások csúcsain és a levelek hónaljában jelennek meg. Egylaki, egy- vagy kétivarú virágú növény. Jellemző az öt élénkpiros csészelevél és az öt, leggyakrabban korall-, vagy világos-piros sziromlevél.

Áltermés az olyan termések, amelyeknek kialakulásában a termőn kívül a virágnak más része (vacok, kocsány, esetleg a virágtakaró) is részt vesz
Álterméscsoport
A valódi gyümölcs több összenőtt Gyümölcsből álló.

Magyar név: Cseres - kocsánytalan tölgyes
Jellemzők: A Magyar-középhegységben és a dombvidékeken általában 250 -450 m tengerszint feletti magasságoknál alakultak ki zonális állományai.

A porzós virágok hosszú, a termősek rövid kocsányúak. Harang alakú csészéjük lapát alakú cimpákban végződik, az élénksárga, tölcséres párta legfeljebb 20 cm átmérőjű, 5 cimpája szétterülő vagy teljes virágzás idején hátratört.

Az akácosok közötti kocsányos tölgyes foltokra, a telepített örökzöldekre, a kis tavacskákra, a bemutatóházra és a kerten kívüli tanyákra nyíló megkapó látvány élményt adó.
A kilátó után nyugatnak fordul az út. Akácos mellett haladunk.

Az oldalra néző, kocsány nélküli virágcsomók megszakítás nélküli, füzérszerű virágzattá rendeződnek. A hosszú csövű, 4 cimpájú virágtakaró kizárólag sziromszerű csészelevelekből áll, a valódi sziromlevelek hiányoznak.

A tőkocsány általában a levelek előtt bújik elő, de előfordulhat fordítva is. Elvirágzás után vágjuk le a tőkocsányt, a növényt bőségesen öntözzük, és augusztusig hetente tápoldatozzuk.

A szárazabb, gyengébb táperejű talajokon a kocsányos tölgy ritkásabban áll, több fény jut az alsó szintekre.

Lombkorona-szintjének uralkodó fafaja a kocsánytalan tölgy, de mindenhol megjelenik benne a szelídgesztenye is.

Kellemes illatú virágai levélhónaljiak, rövid kocsányon egyesével nyílnak. A virág színe és mérete változatos. Termése felnyíló kis tok, benne apró magvakkal.

A levélrózsa közepéből kiemelkedő virágzati kocsány 10-20 cm magas, rajta a virágok ernyőbe csoportosulva állnak. A sárga virágok torkában öt narancsszínű folt van. Főként lomberdőkben, hegyi kaszálókon találjuk.

A lédús, vaskos tőkocsány csúcsán kifejlődő, forrt leplű, hengeres virágok tömött kúpos fürtöt alkotnak. Bimbós állapotban korallpirosak, kinyílva sárgák, lehajlók.

A levéltetvek "imádják" a feketebodzát, és először a virágzatok kocsányán telepszenek meg (4. ábra). A virágokat tehát tetűmentes rövid kocsányokkal szedjük. Ez azért is fontos, mert a feketebodza zöld részei szambunigrint tartalmaznak.

Fehér virágai hosszú, vékony kocsányokon fejlődnek a levelek hónaljában. A termés tok. Egy-két marék tyúkhúrt megmosunk, kb. 1 liter forró vízzel leforrázzuk, lefedjük, állni hagyjuk.

Hosszú kocsányon fejlődő, ernyős virágai aprók, a sziromlevelek fehérek. A növény feltűnő tulajdonsága erős ánizsillata. Előfordulására gyomtársulásokban, kertekben, vagy akár a városi területeken is számíthatunk.

A hosszú kocsányon ülő, többnyire lecsüngő virágok a levelek hónaljából erednek. A csésze forrt, a párta hússzínű, szintén forrt-szirmú. Fényes fekete színű, kisebb cseresznyényi bogyóit a csésze félig körülöleli. Júniustól augusztusig virágzik.

A puhafaligeteknél magasabb térszínen található keményfa-ligetek felső lombkoronaszintjét kocsányos tölgy (Quercus robur), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és vénic szil (Ulmus laevis) alkotja.

Virágai: vékony, hosszú, szőrös kocsányokon, fürtökből, összetett piramis alakú, végálló dús bugában nyílnak. Eleinte zöldessárgák, majd szürkéslila színűek. Termései: apró, piros, éréskor barna csontárok.

Gyakran a csésze és a virágkocsány is lisztes bevonatú. Az április és július között megjelenő, 8-16 mm átmérőjű virágok sokvirágú ernyőben nyílnak, színük a ciklámen lilától a vörösesliláig változik, de előfordulnak fehér virágú példányai is.

Nagy virágai erőteljes kocsányon magánosan fejlődnek a hajtások csúcsán, átmérőjük 20 cm. Termése alma alakú, 7-15 cm átmérőjű zöld bogyó.

A gyöngyvirágos tölgyesben legtöbb helyen szinte egyeduralkodó a kocsányos tölgy. Mellette azonban április végén fehér virágpompájában fel-feltűnik a vadcseresznye.

Helyenként találni az egykori tölgy-kőris-szil ligeterdők maradványait, ahol a lombkoronaszintben a kocsányos tölgy (Quercus robur) a magyar kőrissel (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és a vénicfával (Ulmus laevis) elegyedik.

Később az ugyanilyen mélyről induló virágkocsány addig növekszik, amíg a tetején elhelyezkedő, négy darab, zöld csészelevél által takart virágbimbó a víz fölé nem ér.

A gyöngyvirágos tölgyesek zárt lombkoronaszintjében uralkodó a terebélyes koronájú kocsányos tölgy (Quercus robur), de jellemző két hazai nyárfajunk, a szürke nyár (Populus canescens) és a fehér nyár (Populus alba) is.

A Szigetközben kivételesen, magasabb térszínen, ma már csak töredékekben a gyertyános-kocsányos tölgyes (Querco robori-Carpinetum) is előfordul. Ebben az uralkodó faj a gyertyán és a kocsányos tölgy.

See also: Virág, Növény, Hajtás, Virágzat, Évelő