 Lásd még: Évelő, Rózsa, Virágzat, Gyógynövény, Virágzás
Kocsányos tölgy (Quercus robur)
A kocsányos tölgy szabad állásban széles koronájú, kúp alakú, ágai messze szétterülnek. Zárt állományban 45 m-t is elérő, egyenes törzsű, keskeny koronájú fa. Kérge mélyen barázdált, sötét színű.
Kocsányos tölgy (Quercus robur)
Megosztás Facebook-on
A Kárpát-medencében élő hét tölgyfaj egyike; a medencében a közepesen hűvös és csapadékosabb részeken él: ...
Kocsányos tölgy (Quercus robur) / katalógus oldal ajánlata
Quercus robur Schuring's Obelisk / oszlopos tölgyfa
Lassan fejlödő, oszlopos növekedésű tölgyfa. Hosszú évek alatt 8-10 méter magas. Talajban nem válogat, télálló! ...
A kocsányos tölgy (Quercus robur) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.
Tartalomjegyzék ...
Kocsányos, kocsánytalan tölgy és a cser (Quercus sp.)
A tölgyfajok a hazai erdőgazdálkodásban kulcsfontosságú szerepet töltenek be, ennek ellenére a genetikai, génmegőrzési területen rendkívül nagy lemaradás tapasztalható.
Kocsányos és kocsánytalan tölgy genetikai differenciáltsága Kremer et al ...
kocsány
Virág vagy termés nyele.
Nagy területen és sok nyelvben elterjedt vándorszó, amelynek forrását nem ismerjük. A magyarba valószínűleg a szerb-horvát koÄanj vagy az oszmán-török koç,an (szár, torzsa) révén került.
Kocsányostölgy - Stejar Quercus robur L.
Az ártér, a homok- és szikes talajok fafaja
Quercus pedunculata Ehrh.
15. ábra
a) leveles hajtás, b) virágzó hajtás,
c) téli hajtás, d) csiranövényke,
e) makk és kupacs ...
A "kocsány" jelentése: Növénynek (például: gyümölcsöknek) a termést adó szára.
Makktermése hosszú kocsányon lóg, innen kapta nevét. A makktermés éhínség idején fontos táplálék volt. Jól tűri a szennyezett városi levegőt. A kéreg, a gubacs és a levél csersavtartalmú, vérzéscsillapító, összehúzó és fertőtlenítő hatású.
4. Kocsánytalan tölgy és bükk alkotta állományok (kivéve, ha a gyepszint jellemzően mészkerülő jellegű). Vulkáni kőzeteken (pl. Visegrádi-hg., Börzsöny, Zempléni-hg.) gyakori típus, a kora tavaszi geofitonok ritkák.
A nógrádi vártól délnyugatra, az erdő szélén régi idők tanújaként egy hatalmas kocsányos tölgy áll a Magyar-kút közelében.
Kocsányos tölgy (Quercus robur)
30 méter magas, terebélyes fa. Tojásdad levelei szabálytalanul karéjosak. Termése makktermés, mely kupacslevélben ül, és hosszú kocsányon lóg. Ezért hívják kocsányos tölgynek.
Kocsányos tölgy (Quercus robur) Levele ülő vagy rövid nyelű, részaránytalan, alsó felén keskenyebb mint fent. A levéllemez erősen öblösen karéjos, fonákja teljesen kopasz. A pálhák lehullók.
kocsányíz: A zöld kocsányoktól eredeztethető borhiba.
konyak: Franciaországban meghatározott területeken készített borpárlat.
Kocsányos tölgy, (Qquercus robur L.) bükkfélék családjába tartozik. A Fák fiatalabb kérgeiből készült főzett a fa magas csertartalma miatt erős összehúzó hatású.
A kocsányos tölgy akár 50 méter magasra is megnő, ha a feltételek ideálisak számára.
A régi időkben számos helyen a makktermést is gyűjtötték, amelyből pörkölés után makkávét főztek.
A kocsányos tölgy (Quercus robur) a téli tölggyel (Quercus patrea) együtt mindannyiunk számára ismert fa. Időnként talán összekeverjük a bűkkel, de ez megbocsátható.
Tölgy, kocsánytalan (Quercus sessiliflora Muzsdalytölgy, cserefa, muzsna) 30-40 méterre is megnő. Rövid nyelű levelei szinte ülők, fordított tojósalakúak, korán tavasszal lehullnak. A terméskocsány 10 cm hosszú, vagy kocsánytalan,...
Torma ...
A fürt kocsányai nem egy ponton erednek, legalább a felső virágok kb. egyforma magasak, tahát az alsó, külső kocsányok hosszabbak.
[ Vissza ]
Szakkifejezések ...
gyümölcs-kocsány (meggyszár), gyümölcs, kéreg, levél, mag
HATÓANYAG (az ezidáig felfedezett hatóanyagokat tünteti fel): ...
Éréskor a kocsányt rögzítő szövetek lebomlanak és végül a termés magától, vagy érintésre - mintha rúgó lőné ki, lerepül, míg a kocsány helyén támadt nyíláson a kocsonyás belső anyagok és a magvak nagy erővel repülnek ki.
A virágok kocsányosak, a szár csúcsán magányosan állnak. A szirom lemeze fehér. A virágszár lazán oldalra hajlik.
Termőhelyi igény:
Mészkerülő. Napos, meleg fekvést, üde, vagy mérsékelten száraz, jó vízáteresztő, sovány talajt kedvel.
A termések kocsányait (Cerasorum stipites vagy Cerasi stipes) értékesítik.
A virágzati kocsány 15-45 cm magas, rendszerint rövidebb mint a levélnyél, tövén vékony allevelekkel. A virágzati torzsa egylaki, amely feltűnő nagy 10-20 cm hosszú, csuklyaszerű virágzati burok.
A gyümölcskocsány
Népi megfigyelésen alapul a gyümölcskocsány vesekő elleni hatása. Vágjunk apróra két marék kocsányt, és tegyük fél liter, forrásban lévő vízbe.
A gyertyános-kocsányos tölgyesek gyepszintjét elsősorban az üde lomberdei (Fagetalia) fajok építik fel. Nagy részaránnyal találjuk az árnyéktűrő, általános lomberdei (Querco-Fagea) fajokat is. Kora tavaszi aszpektusuk általában jól fejlett, fajgazdag.
Lilás, hosszú kocsányon ülő virágaival jól elkülönül rokonaitól, melyekre leginkább fürtszerű virágzata emlékeztet.
Többségében száraz gyepekben fordul elő. Májustól kezdve sokszor utak mentén, árkok partján is előtűnnek sötét ibolyaszínű fürtjei.
A termő, porzó és virágtakaró rendesen hosszabb-rövidebb nyélnek, a kocsánynak megvastagodott csúcsán, a virágvackon (virágtengelyen) foglal helyet. A még ki nem nyílt virág: bimbó.
Amikor a virágkocsány eléri a levelek magasságát,
akkor kezdjük el az öntözését valamint a
tápoldatozást.
Ernyő, ha kocsányok a szár csúcsából erednek, és úgy állnak, mint az ernyő küllői; ha a kocsánytalan virágok a virágtengely erősen kiszélesedő vackán ülnek, szorosan egymás mellett és az egész virágzatot a murvapikkelyek övezik, ...
Kocsányos tölgy
30 m magas, nagyméretű, vastag ágú fa.
Levelei tojásdadok, szélük karéjos.
Termése makktermés mely kupacsban ül és kocsányon lóg, és ezért kapta a nevét.
Nagy helyigényű növény, jó várostűrése miatt utcára ültessük.
- kocsányos tölgy - Fák csoportja
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Család : Bükkfélék családja (Fagaceae)
Raunkiaer életforma-kategória: MM
Talajnedvesség igény: 3.5
Hőigény: 3 ...
Quercus robur / Kocsányos tölgy
-
30 méter magas, nagyméretű fa. Levelei tojásdadok, szélük szabálytalanul karéjos, rövid a levélnyelük, levélválluk füles. Termése makktermés, mely kupacslevélben ül, és hosszú kocsányon lóg.
Quercus petraea - Kocsánytalan tölgy
Quercus robur - Kocsányos tölgy
Quercus rubra - Vörös tölgy
Ranunculaceae - Boglárkafélék
Ranunculus asiaticus - Ázsiai boglárka
Ranunculus lingua - Nádi boglárka
Rebutia sp. - Törpekaktusz
Reseda odorata - Rezeda ...
A rövid kocsányú, vagy ülő virágai a hajtások csúcsain és a levelek hónaljában jelennek meg. Egylaki, egy- vagy kétivarú virágú növény. Jellemző az öt élénkpiros csészelevél és az öt, leggyakrabban korall-, vagy világos-piros sziromlevél.
Áltermés az olyan termések, amelyeknek kialakulásában a termőn kívül a virágnak más része (vacok, kocsány, esetleg a virágtakaró) is részt vesz
Álterméscsoport
A valódi gyümölcs több összenőtt Gyümölcsből álló.
Magassága 0,3-1,3 m, virágzata laza buga, melyben a virágok nagyjából azonos hosszúságú kocsányok végén fejlődnek. A köles szemtermései érés után az őket körülvevő toklászban maradnak, a toklásztól megtisztított termések krémfehér színűek.
A tőkocsány általában a levelek előtt bújik elő, de előfordulhat fordítva is. Elvirágzás után vágjuk le a tőkocsányt, a növényt bőségesen öntözzük, és augusztusig hetente tápoldatozzuk.
A szárazabb, gyengébb táperejű talajokon a kocsányos tölgy ritkásabban áll, több fény jut az alsó szintekre.
Lombkorona-szintjének uralkodó fafaja a kocsánytalan tölgy, de mindenhol megjelenik benne a szelídgesztenye is.
Megtaláljuk a területen a gyertyános kocsánytalan tölgyest (Querco petreae-Carpinetum), melynek már helyenként elegyfa faja a szelídgesztenye. Előfordul. Hegyhátszentmárton, Szalafő, Kondorfa, Szakonyfalu, Alsószölnök, Felsőszölnök határában.
Kellemes illatú virágai levélhónaljiak, rövid kocsányon egyesével nyílnak. A virág színe és mérete változatos. Termése felnyíló kis tok, benne apró magvakkal.
Kizárólag lomblevelű fák, de az akácot és a nemes tölgyeket (kocsányos, kocsánytalan) nem javasoljuk, rajtuk igen lassú az átszövődés.
Oltás.
A nem túl régen döntött fát 30-40 cm-es 'karikákra' fűrészeljük fel.
A levélrózsa közepéből kiemelkedő virágzati kocsány 10-20 cm magas, rajta a virágok ernyőbe csoportosulva állnak. A tavaszi kankalin sárga virágainak torkában öt narancsszínű folt van. Főként lomberdőkben, hegyi kaszálókon találjuk.
A lédús, vaskos tőkocsány csúcsán kifejlődő, forrt leplű, hengeres virágok tömött kúpos fürtöt alkotnak. Bimbós állapotban korallpirosak, kinyílva sárgák, lehajlók.
Termése hegyes tojás alakú, hosszú kocsányú bogyó, amelynek 100 g a súlya. A narancsszínű, paradicsom- vagy bíborvörös, gyakran sötét csíkos terméshéj vékony, szilárd, sima és fényes.
Ezáltal ismereteink birtokában szemmel láthatóan különbséget tudunk majd tenni az egyes csoportok között,( így megfigyelhető, hogy a fakónarancsnak nem alakul ki az egykori virágkocsány körül redőzet a köldöknaranccsal ellentétben, ...
Fehér virágai hosszú, vékony kocsányokon fejlődnek a levelek hónaljában. A termés tok. Egy-két marék tyúkhúrt megmosunk, kb. 1 liter forró vízzel leforrázzuk, lefedjük, állni hagyjuk.
Hosszú kocsányon fejlődő, ernyős virágai aprók, a sziromlevelek fehérek. A növény feltűnő tulajdonsága erős ánizsillata. Előfordulására gyomtársulásokban, kertekben, vagy akár a városi területeken is számíthatunk.
A hosszú kocsányon ülő, többnyire lecsüngő virágok a levelek hónaljából erednek. A csésze forrt, a párta hússzínű, szintén forrt-szirmú. Fényes fekete színű, kisebb cseresznyényi bogyóit a csésze félig körülöleli. Júniustól augusztusig virágzik.
A puhafaligeteknél magasabb térszínen található keményfa-ligetek felső lombkoronaszintjét kocsányos tölgy (Quercus robur), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és vénic szil (Ulmus laevis) alkotja.
Meg is száríthatjuk a virágzatát úgy, hogy rövid kocsányrésszel levágjuk, a virágzatokat felkötjük egymás után egy zsinegre, és meleg, szellős, közvetlen napfénytől védett helyen megszárítjuk. Ha gyorsan szárad, a szép, világos színét is megőrzi.
A csak csöves virágok 3-4,5 cm hosszúságúak, hosszú kocsányúak, ernyős fürtben álló fészkeket alkotnak. A fészekpikkelyek horgasak, valamivel hosszabbak, vagy ugyanakkorák mint a virágok.
A fészkesvirágzatúak (Compositae) családjába tartozik.
Kocsánya rövid, pártája 8-10 mm hosszú, harang alakú, négy cimpájú fehér vagy rózsaszín. Lisztes bogyószerű termései fehérből érnek pirossá. Ehető növény, azonban kissé savanykás íze miatt inkább feldolgozás után fogyasztják.
Virágai: vékony, hosszú, szőrös kocsányokon, fürtökből, összetett piramis alakú, végálló dús bugában nyílnak. Eleinte zöldessárgák, majd szürkéslila színűek. Termései: apró, piros, éréskor barna csontárok.
Apró, sárga fészkei álernyőt alkotnak, hosszú kocsányon általában hármasával állnak. Csöves virágai sárgák, öt nyelves virága fehér, de néha hiányozhatnak is. Hozzá nagyon hasonló a borzas gombvirág - G.
Nagy virágai erőteljes kocsányon magánosan fejlődnek a hajtások csúcsán, átmérőjük 20 cm. Termése alma alakú, 7-15 cm átmérőjű zöld bogyó.
A gyöngyvirágos tölgyesben legtöbb helyen szinte egyeduralkodó a kocsányos tölgy. Mellette azonban április végén fehér virágpompájában fel-feltűnik a vadcseresznye.
Helyenként találni az egykori tölgy-kőris-szil ligeterdők maradványait, ahol a lombkoronaszintben a kocsányos tölgy (Quercus robur) a magyar kőrissel (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és a vénicfával (Ulmus laevis) elegyedik.
Lásd még: Évelő, Rózsa, Virágzat, Gyógynövény, Virágzás
  
|
