Káposztafélék

Káposztafélék hőigénye:
Csírázási optimum: 20 Celsius fok
Csírázási minimum: 5 Celsius fok
Termesztés során optimum: 16 Celsius fok ...


Káposztafélék téli fogyasztásra
rovat:Hamm
A káposztafélékben található glükozinolátok gátolják a baktériumok, vírusok szaporodását, felgyorsítják a szervezet méregtelenítési folyamatát, és hozzájárulnak a rák megelőzéséhez. Erőteljes illatuk és ízük jellegzetes....
[elolvasom] ...

Káposztafélék
Magyarországon őshonos növényfajok
Mit gondolsz erről az oldalról?
Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

A káposztafélék családjának egyik legfinomabb családtagja a bimbóskel (Brassica oleracea var.c.gemmifera.), amely sokoldalúan elkészíthető a konyhában, és könnyen termeszthető kiskertben is, kezdő kertészek is bátran próbálkozhatnak az ültetésével.
Bővebben...

A káposztafélék családjába tartozó Brassica oleracea egyik változata a szárban gumószerűen megvastagodó karalábé. Az ásvány anyagban gazdag növény fajtársa a kelbimbó, de ebbe a fajba tartozik a fejes káposzta, a kelkáposzta, a brokkoli és a karfiol is.
Az őshonos káposztaféle ...

A káposztafélék képviselőivel találkozhatunk mezőgazdasági táblákban (repce), kertekben (káposzta), vannak köztük dísznövények (holdviola), fűszernövények (torma) is.

A káposztafélék vagy keresztesek (Brassicaceae) családjába tartozó torma (Armoracia lapathifolia) évelő lágyszárú növény. A Volga és a Don mentén őshonos. Igen vastag, hosszasan hengeres elágazó gyökeréből 1-2 arasznyi hosszúkás alakú, csipkés szélű tőlevelek erednek.

KARFIOL Sokan a káposztafélék királyának nevezik a karfiolt. Először a Közel_keleten termesztették, és a XIII: század folyamán került Európába. Virágait, ?rózsáit? nyersen vagy enyhén főzve, csőben sütve fogyasztják.

Káposztafélék
Káposztafélék a keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába, a káposzta (Brassica) nemzetségébe tartoznak. Elsőéves alakjukat zöldségként használják. Magot a második évben hoznak
Káposztalepke
Káposztalepke (Pieris brassicae L.). A szárnyak fehéresek.

Fűthető melegágyba vethető februártól a káposztafélék magja, a karalábé, zeller, paradicsom, paprika, tojásgyümölcs és a korai tökfélék magja. Hidegágyba a paradicsom, korai kabakosok, paprika, zeller és a melegigényes egynyáriak magja.

A kömény a káposztafélék jellegzetes ízesítője. Káposztasaláta, kelkáposzta főzelék, rakott kel, frankfurti leves, savanyított káposzta elképzelhetetlen nélküle, valamint zsíros nehezen emészthető sültek, liba,- kacsa,- sertéssültek ízesítésére használják.

Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Sinapis és Brassica
Népies nevei: angol mustárként is ismerik
Európa déli tájain honos, nálunk fűszeres magjáért nagyban termesztett, egyéves növény.
Szára egyenes, fél méternél is magasabb. Levelei szórtak, nyelesek.

Ezek a káposztalepkék, amelyek a dáliákra, de főképpen a káposztafélék leveleinek a fonákára rakják le sárga tojáscsomóikat. Az ezekből kikelő, és roppant falánk, zöldszínű hernyók a növények leveleit rágják meg szabálytalan formában.

Ezeket az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza. S mivel mind jobb eredmények fűződnek ezekhez a táplálékainkhoz, a tudósok komolyabban kezdtek velük foglalkozni.

Tisztában volt a retek, spárga, paprika, paradicsom, káposztafélék fogyasztásának egészségre gyakorolt kedvező hatásával, ezért a fiatal gyümölcsösök és faneveldék sorközeibe zöldségféléket először ő vettetett.

Burgonyából készült ételekhez, gulyáshoz, káposztafélékhez, vadhúsokhoz, vadas mártáshoz, sonkapáchoz, savanyúságokhoz, egybesült sertés- és marhahúshoz, savanykás ízű mártásokhoz, szószokhoz, pástétomokhoz, savanyú és ecetes ételekhez elengedhetetlen ízesítő a babérlevél.

Borsikafű: hüvelyes főzelékek, burgonyaételek, káposztafélék, saláták, húsos és gombás ételek, kolbászáruk, majonézek, mártások, ecetes és vizes uborka eltevésénél, borspótlásra is alkalmas.
Borsmenta: töltelékek, gyümölcssaláták, borok, likőrök.

A fehér mustár, más néven angol mustár vagy fehér repce (Sinapis alba) a káposztafélék családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagyobb területen. Magja jelentős fűszeralapanyag.

Jellemzői ...

A brokkoli a káposztafélék családjába tartozik, gazdag C-vitaminban, továbbá immunerősítő alkotóelemek is találhatók benne. A főzés hatására a kedvező hatásainak nagy része elvész, így célszerűbb inkább gőzölni, vagy mikrohullámú sütőben elkészíteni.

Az egész világon közkedvelt fűszer, melyet káposztafélék, szószok, uborka és paprika eltevésénél is használnak. Puffadásgátló, szélhajtó, emésztést elősegítő, valamint vértisztító teakeverékek alkotórésze.

Felhasználása: Íze, illata a borsra emlékeztet, ezért diétás ételek, saláták, fűszerezésére kiváló. Babételek, káposztafélék, krumpli, gomba, majonéz, saláták, húsételek, kolbászáruk, vadpácok, mártások, majonéz, ecetes és vizes uborka készítésekor.

Fűszerként: Morzsolt levelét hasznosítják fűszerként, főleg főzelékek, babételek, káposztafélék, saláták, húsételek ízesítésére.
Jó tudni!
Csak kevés ideig főzzük az étellel, mert erős ízétől keserű lehet az étel! ...

A fehér vagy angol mustár (Sinapis alba) a káposztafélék rokona, a keresztesvirágúak közé tartozik, szórt állású, nyeles, szárnyasan tagolt levelei, vékony szára, hengeres gyökere van. Ismert a fekete vagy francia fajta is (Brassica nigra), amelyet házi fűszerként .

A herefélék mellett megtalálható a paprikán, paradicsomon, a tökféléken, burgonyán és káposztaféléken. A Leguminosae család nem a legfontosabb gazdanövénye. A gyomnövények között elsősorban a Chenopodiaceae, Polygonaceae, Compositae és Umbelliferae család növényein élősködik.

A termesztett mustárfajok a Caparales (káprivirágúak) rendjébe, a brassicaceae (káposztafélék) családjába tartoznak.

Ízesíto és emésztést elősegítő hatása van. Jellegzetes fűszeres aromája, enyhén kesernyés, csípős íze nélkülözhetetlen sok ételünkbol: gulyás, burgonya, káposztafélék, savanyú étel, vadas- vagy sonkapác, tartósított savanyúság szinte elképzelhetetlen nélküle.

században is ismeték mint jellegzetes borsra emlékeztető fűszeres illatú gyógynövényt. Babételek, burgonyás ételek, káposztafélék, vadpácok, majonézek és mártások, ecetes uborka fűszereként használják. A konzerv és a likőripar is alkalmazza. ...

Népies neve: beléndfű, cigánypetrezselyem, zergefű
Ősidők óta használt fűszer. A Földközi tenger vidékéről származik. Közkedvelt fűszer, melyet sültek, húspácok, káposztafélék, szószok, marinádok készítésénél használunk.
Kömény ...

Főtörzs: Virágos növények (Spermatophyta)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Brassicales
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Sinapis és Brassica
Népies nevei: angol mustárként is ismerik ...

karalábé, paradicsom, paprika, fejes káposzta, káposztafélék, bimbóskel, kukorica, borsikafű, körömvirág, édeskömény, koriander, saláták.
Hajtassunk petúniát, oroszlánszájat, pillangóvirágot, begóniagumót.
Palántázásról bővebben itt: (link) + YOUTUBE video ...

Két faja ismert, a fehér vagy angol mustár (Sinapis alba) és a fekete vagy francia mustár (Brassica nigra). A két faj két különböző nemzetség tagja, mindkét nemzetség a káposztafélék vagy más néven keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozik.

században Belgiumban nemesítették ki, emiatt angolul például 'brüsszeli káposztának' (brussel sprouts) is nevezik Növénytani jellemzők: A káposztafélék családjába tartozó kétéves növény, közvetlen rokona a fejes káposztának. Első évben hozza a főszáron a ...

Közkedvelt fűszernövény sültek, húspácok, káposztafélék, szószok sonka pácok, savanyúságok (uborka, paprika) ízesítésére nélkülözhetetlen. Az érés egyenetlen, akkor kezdjük el betakarítani mikor már a termések kezdenek barnulni.

Tea: Két teáskanálnyi szárított borsikafüvet forrázzunk le 1 csészényi forró vízzel, majd 5 perc után szűrjük le. Felfúvódás, bélhurut, köhögés, valamint alacsony vérnyomás esetén ajánlott. Fűszerként: Morzsolt levelét hasznosítják fűszerként, főleg főzelékek, babételek, káposztafélék, saláták, ...

A babfélék (kicsi fehér bab, "fekete szemű" bab, óriás(ló)bab, disznóbab), a csicseriborsó, a lencsefélék, a tökfélék (cukkinik, padlizsán- és uborkafélék), a hegyi fűfélék (pl. pongyola pitypang virágzás előtti talajközeli zöld levelei), a gabonafélék, a káposztafélék, ...

Fahamus beszórással fertőtleníthetjük a levéltetvekkel fertőzött lombot és a leveleket is.
A növények köré szórva megvédhetik vele az állományt a csigáktól és a hernyóktól.
Káposztaféléknél megelőzhető vele a tőrothadás és a káposztalepke hernyójának kártétele is csökkenthető.

Lásd még: Lásd még: Káposzta, Magas, Nyári, Évelő, Hagyma





RSS RSS

© MiMi