Kezdőlap (Gyertyán)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Növény » Gyertyán


 

Gyertyán

Növény GyermekláncfűGyertyánszil

Gyertyán (Carpinus) / katalógus oldal ajánlata
Carpinus betulus Frans Fontaine / oszlopos gyertyán
Oszlopos növekedésű, kissé tekeredett ágú gyertyán fajta. Remekül alakítható, szoliternek ajánlott fa.

 


Gyertyán
Sudár, egyenes törzsű, makktermésű erdei fa. Alakváltozatok: gyártyán, gyártvány, gyertovány stb.

Gyertyán - Carpen
Carpinus betulus L
34. ábra
a) leveles és virághajtás, b) terméses hajtás,
c) téli hajtás, d) csiranövényke,
e) makkocska, f) szárnyas termés ...

Gyertyán sövény ültetése
A szabadgyökerű gyertyán ültetésének ideje kora tavasszal, vagy késő ősszel van.
Az gyertyán sövény ültetésekor egy 30 cm széles és ugyanilyen mély árkot ássunk.

Gyertyán (Carpinus)
Faj:
Közönséges gyertyán (Carpinus betulus) ...

A gyertyános-tölgyesek öve
Magassági övként a hegyvidékeinken általában 500 és 700 m között alakul ki, de csapadékos, kiegyenlített éghajlat esetén - például a Dunántúlon - a dombvidékekre, ...

K2 - Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek
Kiegészítette: Tímár Gábor, Csiky János, Nagy József, Szmorad Ferenc, Kun András, Juhász Magdolna, Fekete Gábor, Bartha Dénes ...

japán gyertyán
Carpinus japonica
9-10 m magas lombhullató díszfa. Erősen erezett és fogas levelei az alapfajnál nagyobb méretűek. Legjobban a jó vízgazdálkodással rendelkező talajban, napos vagy félárnyékos helyen fejlődik.

krétai gyertyánszil - Zelkova abelicea
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok.
Természetvédelmi értéke: - forint
Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj. Zárvatermők törzse.

Oszlopos gyertyán
Carpinus betulus 'Fastigiata'
15-20 m magasra növő nagy fa, ágai erősen a csúcs felé nőnek, ebből adódik az oszlopos jellege. Levelei zöld színűek, melyek ősszel szép sárgára szineződnek.

Carpinus betulus Fastigiata (Oszlopos gyertyán)
Erőteljes csúcshajtású, gyorsan és magasra (10-15 m) növő karcsú díszfa.
A tápdús üde talajt megháláló, de igénytelen faj. Szoliterként és utcasorfaként is nagyon mutatós!
6a USDA-zóna ...

Vásárlóink véleménye: Oszlopos gyertyán
- még nem írtak véleményt -
Ha ismeri, vásárolta, netán ültette, írja meg véleményét! ...

Gyertyánszil (Zelkova serrata 'Green Vase')
Erről a növényről még nem készült leírás.
Hol kapok ilyen növényt?

Gyertyános-tölgyesek avarában tavasszal, akkor is csak nehezen találhatunk rá erre a növénykére, hiszen levelei nincsenek, a bükk, a gyertyán és a mogyoró levelein élősködik.

Gyertyán (Carpinus) Mogyoró (Corylus) Komlógyertyán (Ostrya) Ostryopsis
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nyírfafélék témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírfafélék témájú médiaállományokat.

Gyertyán
A szintén őshonos szélbeporzású, barkás. Április és május tájékán virágzik, pollenkibocsátása alacsony, virágporának súlya nehéz, emiatt helyben okoz allergiás reakciót.

Gyertyánelegyes erdő medvehagymával (Allium ursinum, Alliaceae) (Seregélyes Tibor felvétele) ...

Gyertyános - kocsányos tölgyes
Querco robori - Carpinetum
Dél-dunántúli gyertyános - kocsányos tölgyes ...

Gyertyán-(Carpinus betulus) A levéllemez tojásdad hosszúkás, válla kerekített, csúcsa kihegyesedő, éle erősen, kétszeresen fűrészes. Gazdagon erezett, levele a bükkével szemben ráncosabb, redőzött.

A gyertyános-tölgyesek ellentétben az előző erdei társulással, az enyhén nedvesebb élőhelyeken fordulnak elő a kevésbé meredek hegyoldalakon.

Gyertyán (Carpinus betulus)
20 méter magas, széles koronájú fa. Hosszúkás, zöld levelei ősszel sárga színben pompáznak.

Főleg a gyertyános-tölgyes erdőzóna magaskórós társulás virága. Maga a növény elérheti az 1 m magasságot.

Bükkös és gyertyános tölgyesekben gyakori. Európa, Ázsia.
Hogyan gyűjtsük a szagosmüge gyógynövényt?
A növény föld feletti virágos részét használják gyógyászati célokra, amelyet május környékén gyűjtenek.

Üde, főként gyertyán- és bükkelegyes erdők. Európaszerte elterjedt. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken gyakori, nem védett.

Élőhely:
Gyertyán- és bükkelegyes üde erdőkben, törmelékerdőkben, szurdok- és sziklaerdőkben.

Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, száraz tölgyesekben, cserjésekben, ligeterdőkben, törmelék- és szurdokerdokben helyenként tömegesen nő. A gyöktörzsből hosszú indákat is fejleszt.

Félszáraz-üde gyertyános-tölgyesekben, ligetekben gyakori. Kedveli a párás, védett fekvést.
Elterjedése
Közép-, Nyugat- és Dél-Európa.

Carpinus betulus (Gyertyán)
«« « 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 » »»
Bannerpartnerek Linkpartnerek Céginformáció ÁSZF ...

Carpinus betulus - Gyertyán
Caryophyllaceae - Szegfűfélék
Catalpa bignonioides - Trombitafa
Catasetum fimbriatum - Rojtos boszorkányorchidea
Catharanthus roseus/ Vinca rosea - Rózsásmeténg
Cattleya labiata - Ajakos bugakosbor ...

(növ., magyaró Erdélyben, Corylus Tourn.,l. a mellékelt képet), a tölgyfélék gyertyánfanemüinek fája vagy cserjéje; 7 faja (hazánkban 2) az É-i földgömb mérséklet vidékein terem.

A mélyebb fekvésű völgyek északi oldalát gyertyános-tölgyesek borítják, amelyekbe szálanként bükk is elegyedik. A napos, szárazabb déli oldalakon cseresek, a hegy lábánál cseres-tölgyesek a jellemző erdőtársulások.

Tavasszal sokan gyűjtik gyertyán- és bükkelegyes erdőkben kirándulva a méltán nagy népszerűségnek örvendő medvehagyma friss leveleit.

A jelenleg fellelhető erdőtársulások közül az egyik legnagyobb területtel rendelkezik a 300-600 m magasságban előforduló nyugat-dunántúli (gesztenyés) gyertyános-tölgyes.

A szélsőséges talajviszonyok miatt az ilyen magasságban klímazonális fafajok (bükk (Fagus sylvatica ), gyertyán(Carpinus betulus ) visszaszorulnak, s átadják helyüket a jól sarjadó fajoknak, mint például a hárs, kőris, lisztes berkenye és a juharok.

Gyertyános valamint tölgyes erdők jellegzetes elegyfája, ezen kívül sziklás törmelékes helyeken valamint folyómenti ligetekben is igen gyakori. 20-25 m magasra megnövő, lekerekedően oszlopos, elterülő koronájú faj, amelynek alsó ágai lehajlóak.

A déli kitettségű oldalakon messze benyomul a gyertyános-tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) zónájába.

A zákány-őrtilosi dombok a Magyarországon egyedülálló illír gyertyános-tölgyesek és illír bükkösök termőhelyei.

Megtalálható fenyvesekben, bükkösökben, gyertyánosokban, ahol az erdő alját szőnyegszerűen borítja be világoszöld leveleivel és apró, fehér virágaival. nem szárítjuk, kizárólag frissen kell használni.

Az érdeslevelűek családjába tartozó, árnyas erdőkben, különösen bükkösökben és gyertyánosokban élő évelő növény, amely 10 - 30 cm magasra nő. Áprilistól júniusig virágzik, a virágok csövesek, előbb pirosak majd kék színűre változnak.

A gyertyán (Carpinus betulus) azon sok növény egyike, melyből igazán eredményesen nevelhetünk bonsai fát.

A gyertyánom törzsét szeretetném kicsit lerövidíteni, de bárhol kerestem, csak a bujtást javasolták, mint szaporítási formát. Számomra úgy tűnik logikusnak, hogy ha bujtani lehet, akkor légbujtani is. Jól gondolom?

- közönséges gyertyán - Fák csoportja
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Család : Mogyorófélék családja (Corylaceae)
Raunkiaer életforma-kategória: MM - M
Talajnedvesség igény: 3
Hőigény: 3 ...

A tölgyek koronája alatt jól fejlett második lombkoronaszint alakul ki, melynek jellemző faja a madárcseresznye, a vénicszil, a tatárjuhar, olykor a gyertyán, a mezei juhar, a vadalma.

Gyertyános tölgyesekben, hegyi réteken találkozhatunk vele, a többi harangvirághoz hasonlóan évelő. Levele visszás tojásdad, a szárhoz nyéllel kapcsolódik. Májustól szeptemberig virágzik virágszíne halványlila - halványkék.

A Szigetközben kivételesen, magasabb térszínen, ma már csak töredékekben a gyertyános-kocsányos tölgyes (Querco robori-Carpinetum) is előfordul. Ebben az uralkodó faj a gyertyán és a kocsányos tölgy.

Carpinus betulus / Gyertyán
-
20 méter magas, széles koronájú fa, törzse sima, szürke héjkérgű.
Levelei hosszúkásak, zöldek, ősszel sárgák.
Ültethetjük szoliternek vagy parkfának, de mivel a metszést nagyon jól tűri, ...

Lombos és vegyes, elsősorban tölgyes és gyertyánerdőkben nő. A Bakonaki tó mellett gyakran előforduló növény. A szirmok nagyok kb. 1 cm hosszúak, fehérek, a közepükig kéthasábúak. A szárlevelek lándzsaszerűek.

Nem hiába hívja a népnyelv mezei gyertyának! A népi hagyomány szerint, ha Nagyboldogasszony napján megszentelik, megvéd a villámcsapástól és a démonoktól. Így lett az elhárított szerencsétlenség jelképe.

ÉLŐHELY: Üde lomberdők, bükkösök, gyertyános-tölgyesek.
ROKON FAJOK: A pirosló hunyor virágai vöröses-ibolyásak, nagyobbak. Hazánk védett növény.
No Comments ...

Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tarozik. Árnyas erdők, bükkösök, gyertyánosok évelő növénye. Márciustól májusig virágzik.
Hogyan gyűjtsük?
A növény virágjai kezdetben pirosak, majd kék színűre változnak.

Különösen friss vágásterületeken gyakori. Fényigényes. Főként bükkösökben és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben a félszáraztól a félnedves termőhelyekig jelenik meg. Nitrogénkedvelő. Gyökérsarjaival vegetatív úton is jól szaporodik.

Jellegzetes még az ezüsthárs, a mezei juhar, a gyertyán, a mezei szil, a vénic szil és inkább a széleken a nyír. A cserjék közül a leggyakoribbak a kökény, a galagonya, a fagyal.

A Zselici erdőknek, a tájegységre jellemző sajátos növénytársulása főleg a dombtetőkön kifejlődő ezüsthársas-bükkösök. A lejtőket üde gyertyános-tölgyesek foglalják el, az ilyen erdőket a tavasz virágpompába öltözteti.

Erdei tisztásokon, erdőszélen, nedves helyeken. Elsősorban bükkös és gyertyános helyeken gyakori.
Felismerése ...

Jellegzetes alakú, három külső, hosszabb és három belső, rövidebb lepellevélből álló, fehér színű bókoló virágaival februártól áprilisig találkozhatunk az üde- és nedves lomboserdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, ...

Bükkösök, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, ezüsthársas-cserestölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, pangóvizes éger-kőris ligeterdők, elegyes erdei fenyves váltogatják egymást.

A párta töve kopasz, a bibe háromosztatú, fésűsen kiszélesedő függelék található rajta, mely hosszabb a porzóknál. Termése rövidkocsányú tok. Üde gyertyános tölgyesekben fordul elő, ...

A nálunk üde gyertyán- és bükkelegyes erdőkben helyenként tömeges, és a fokhagymára emlékeztő illatú medvehagyma (A. ursinum L.) hagymái hártyásak, hosszúkásak, legfeljebb 4 cm-esek. Levelei nyelesek, arasznyi hosszúak, tojásdadok, kihegyezettek.

Magja kerülékes, világosbarna, síma, fénylő, tompaaljú, felső hegyesebb végén hordja a ferdén ülő fehér köldököt.
Virágzás: Március-május.
Méret: 5-15cm
Élőhely: Bükkösökben, gyertyános-tölgyeseknek, mészkerülő erdőkben, sziklaerdőkben.

See also: Növény, Virág, Tölgy, Termő, Cserje

Növény GyermekláncfűGyertyánszil

 
 rssRSS