Félcserje

Félcserje, melynek szárai 70 cm-nél nem hosszabbak, idősebb korban gömb alakú tövet képeznek, melynek alsó része elfásodott, áttelel. A virágzatokban végződő hajtások hossza 25-30 cm, csak alsó részük leveles.

Félcserje, Dél-Európában, a Földközi-tenger melletti országokban őshonos. Ez a faj nálunk vadon nem fordul elő, még elvadulva is ritkán. Dél-Európában, Észak-Afrikában, Amerikában és Közép-Európában, így Magyarországon is termesztik.

Félcserje, amely a 10 méter magasságot is elérheti. Egész Európában elterjedt sűrű bokor, amelyet gyakran használnak élősövény kialakítására.

FÉLCSERJE
Elágazó növésű, több évig élő növény, amelynek tavaszi hajtásai elfásodnak, s mint fás növények élnek tovább. A nyári hajtások azonban lágyszárúak maradnak, s a fejlődés évében elhalnak és lehullanak.
[ Vissza ] ...

Ajakas félcserje, 2 fajjal a mediterrán flórában meg Ázsia középtájain. Alsó ajakának aránylag nagy, fordított szivalakú középkaréja tünteti ki. A H. officinalis 3-6 dm.

illatos félcserje, jól ismert, régi gyógynövény.
Levél:
hosszúkás, szürkészöld.

Kétszikű félcserje vagy cserje.
Élőhely, származás
Előfordulása szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző. Őshazája a Kanári szigetek.

Örökzöld félcserje. Fehér virágzata tömött, kerek, áprilistól-júniusig díszít. Sziklakertbe, kőtálba vagy évelőágyba ültessük. Napos helyen fejlődik a legszebben. Rendszeresen öntözzük.
Korzikai gémorr (Erodium corsium) ...

Lágy lombú félcserje, gyógynövény
Jellemzői:
1-2 méter magas, ezüstösen fehér, fogazott hegyű levelek gazdagítják, szára kicsit ragadós. Virágai apró, ezüstös bugákban nyílnak. Őshazájában kiterjedt bozótosokat alkot. Már az indiánok is használták.

Tüskés szárú félcserje, sarjai felállók, páratlanul összetett levelei 3-5 levélkéből állnak. A fonáki oldal rendszerint fehéren molyhos. A párta keskeny, sziromlevelei mintegy 5 mm hosszúak, rövidebbek a csészeleveleknél.

Örökzöld, évelő félcserje.
Hajtásai indaszerűen kúsznak, legyökereznek.
Levelei elliptikusak, kopaszak, bőrneműek, fényesek, keresztben átellenes állásúak.
Virága liláskék, öt pártacimpával; a cimpák ferdén csapottak.
Termése kettős tüsző.

félcserje. Ez azt jelenti, hogy a vesszői csak két évig élnek: az első évben kifejlődnek, a másodikban elágaznak, virágot fejlesztenek, és gyümölcsöt érlelnek, majd elszáradnak.

Örökzöld dúsan ágas félcserje. Szürkés levelei aromás illatúak. Száraz meszesebb talajt és napfényt kedvel.
Sziklakertbe, mediterrán kertbe, gyógynövénykertbe ültethető alacsony sövényként, vagy rózsák közé.

(növ., Lavia L.), erősillatu ajakos félcserje v. fű; mintegy 450 faja (hazánkban 16) minden mérsékelt és meleg vidéken terem.

Alacsony növésű (30-60 cm), gazdagon elágazó félcserje. Legyökeresedő ágai szögletesek, idősebb szára is zöldes színű. Egyetlen tőről akár ezer négyzetméteres sarjtelep is kifejlődhet.

Évelő, örökzöld félcserje; 80 cm magasra nő, kb. 70 cm szélesen terül el; szára fás, szerteágazó, szőrös; levele hosszúkás vagy ovális, szürkészöld, nemezszerűen szőrös; virága az ibolyakéktől a világoskékig változhat, ...

30-60 cm magas félcserje, levelei keresztben átellenesek, keskeny lándzsásak, molyhosak. Virágzata végálló szaggatott álörvökből kialakult füzér. A virág csészelevelei szürkéskékek, pártája ibolyakék színű. Június-júliusban virágzik.

Az orvosi zsálya (Salvia officinalis) szintén fejlett gyökerű, évelő félcserje. Szára négyélű, fiatalon lilás-ibolyás színű, szőrök borítják. Levelei tojás alakúk, az alsók nyelesek, a felsők nyél nélküliek, molyhosak.

Több alfaja vadon és termesztésben is megtalálható illatos félcserje. Karsztos hegyvidékeinken tömeges. Melegigényes, szárazságtűrő. Az 50-80 cm magas növény lándzsás levelei csipkés szélűek, molyhosak. Az alsó levelek nyelesek, a felsők ülők.

A hamvas szeder a rózsafélék családjába tartozó 0,5-1 m magas félcserje. Lefekvő szárai 2-5 méter hosszúra is megnőhetnek. Föld feletti hajtásai 2 évig élnek. Hajtásai vörösesbarnák, rajtuk elszórt, ár alakú tüskékkel.

Évelő félcserje, magassága 50-70 cm. Szárazságtűrő, nálunk télálló.
Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik. A mediterrán vidékeken őshonos, hazánkban termesztett illatos cserje. Elmorzsolt leveleinek illata a mentáéra hasonlít.

Elágazó szárú, magas, örökzöld, bokros, illatos félcserje. Szürkésen molyhos, illatos leveleinek egy része télálló. Nyáron nyílnak apró fehér, rózsaszínű, kék vagy lila virágai. Elvirágzás után vissza kell vágni. Ma is nagyon népszerű a gyógyászatban.

Alakja: 1-2 m magasra növő kissé fasodó szárú félcserje. Levelei és hajtásai is szőrösek, zöldek.

Az ajakosok családjába tartozó kerti kakukkfű félcserje, a mediterrán területeken őshonos. Az ókorban parfümként használták. A rómaiak csatába menet kakukkfüves vízben fürödtek. De fűszerként is használták (Apicius szakácskönyve).

Alacsony növésű (30-60 cm), gazdagon elágazó félcserje. A levelek tojásdadok, kihegyezettek, finoman fűrészesek, kopaszak. A gömbös, korsó alakú párta halvány zöldes-vörös, az érett bogyó gömbös, feketés-kék, hamvas. Áprilistól júniusig nyílik.

Növekedési formája: Félcserje, fekvő vagy kúszó hajtásokkal.
Levele: Átellenes levélállású, a levelek lándzsás tojásdadok, az alapjuk gyakran szív alakú.

2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak.

Örökzöld, 20 cm magas félcserje. A hajtás végén csoportosuló rombusz alakú levelei bőrneműek, 5-10 cm-esek, a levelek csúcsa fogazott. Jó minőségű talajt igényel. Meszes talajon nem fejlődik megfelelően, laza humuszos talajt kedvel.

Szürke, molyhos levelű alacsony örökzöld félcserje, amely sziklakertek, évelőágyak kedvelt fajtája.
Önálló csoportként és sövénynek is megállja a helyét. Lila fürtökbe rakódott virágai hosszasan nyílnak.

Alkat: örökzöld, bokrosodó félcserje.
Levelei: hosszúkás tojásdadok, sötétzöldek, fényesek.
Virágai: barack rózsaszín, melyek általában délután lehullatják szirmaikat, de következő reggel újból nyílnak a töménytelen mennyiségű bimbóból.

10-30 cm magas, örökzöld félcserje. A szár hengeres, kúszó, vége felemelkedő. A levelek visszás-tojásdadok, áttelelők, bőrneműek, szélükön visszahajlók. Sötétzöldek, alul világosabbak, szórtan mirigyesen pontozottak.

30-80 cm magasra növő illatos évelő félcserje. Szárának töve fás, sűrű rövid szőröktől szürkés. Fiatal levelei és hajtásai fehér molyhúak. Alsó és középső levelei nyelesek, hosszúkás lándzsásak, ráncosak.

30 - 40 cm magas igénytelen, szárazságtűrő, örökzöld félcserje.
Hazánkban is régóta ültetett, kedvelt cserje.
Sűrűn fejlödő szárai és szürkészöld levelei miatt ültetik.
Illatos sötétkék virágai június - augusztusban díszítik.

15-40 cm magas, bokros örökzöld félcserje. Szára fás, heverő vagy felegyenesedő, seprűsen elágazó, vörösesbarna. A levelek átellenesek, 2 mm hosszúak, pikkely alakúak, 3-4 sorban állnak, fedelékesek. Virágai egyoldalas füzéres fürtben állnak.

A levendula a Földközi-tenger partvidékéről származó örökzöld félcserje, de Ázsia nyugati tájain és Kelet-Indiában is vadon terem. Összesen 21 fajtáját ismerjük, igaz, a természetgyógyászat szempontjából csak három értékes.

Többéves, 30-50cm magasra megnövő félcserje. Meleg, napfényigényes növény, talajban nem válogatós, de hideg pangó talajvizes földbe ne telepítsük. Szaporítása magvetésről tavasszal márciusban vagy július végén történik melegágyba.

A pillangósvirágúak családjába tartozó, kúszó szárú félcserje 25-50 cm magas, sárga virágú felálló hajtásokkal. Hosszúkás vagy elliptikus levelei a száron ülnek, melynek végén a virágok fürtökben találhatók.

Halványkék virágú illatos, örökzöld félcserje.
Nemzetközi szó a latin rosmarinus nyomán, amely a ros marinus (tengeri harmat) kifejezésből vonódott össze.

A levendula (Lavandulae flos) az ajakos virágzatúak csoportjába tartozó, a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk is termesztett félcserje. Virágai kékeslilák vagy mélylilák, a növény felső részén virulnak.

Fény- és melegkedvelő félcserje, nálunk takarás
nélkül nem telel át biztonságosan. Hajtáscsúcsait
grillezett húsokhoz, borok fűszerezéséhez használják.
Teája serkenti a vérkeringést, enyhíti a feszültséget,
erősíti az idegrendszert.

10 - 30 centiméteresre megnövő évelő félcserje mely hazánkban elsősorban a mészkerülő bükkösökben fordul elő. Szára hengeres, levele visszás tojásdad alakú és bőrnemű.

1 m magas, lombhullató cserje, nálunk többnyire félcserje. Kicsi, rózsaszín virágai rövid, végálló bugában júliustól szeptemberig nyílnak. Kisebb kertben egyesével, parkokban többesével foltszerűen ültethető. Évelők közé is tehető.

A levendula egy mediterrán félméteres örökzöld félcserje, amely illatos és élénk lila virágairól ismert. Régen illatosítóként használták kozmetikumokba, de ma már gyógyító hatása is közismert.
Bővebben...
Így teleltessük a dézsás gyümölcsfákat! ...

A kakukkfű, vagy balzsamfű, latinul Thymus serpillum, évelő félcserje. Nevezik még demutkának is. A kakukkfű vagy balzsamfű nagyon régi és hatásos gyógynövény. Illatáról már messziről felismerhető.

Legjellemzőbb faja a heverő seprőfű (Bassia prostrata), egy félcserje, amelynek dúsan elágazó, hosszú életű bokrai gyakran jellegzetesen lógnak a függőleges falakon.

Akár két-három méter magasra is megnövő félcserje. Virágait hosszú hajtásai végén hozza.
Napos fekvést igényel, talajban nem válogat, szinte bármilyen talajon jól érzi magát.

Az izsóp (Hyssopus officinalis) 50-80 cm magas évelő félcserje.
Várkertek hangulatos gyógynövénye, amely a Földközi-tenger mellékéről származott a középkori kertekbe. Szép is volt és hasznos is.

2 - 3 méteres, gyors növekedésű cserje, vagy nálunk inkább félcserje.
Legjobban napos fekvést szeret.
Nagyon alkalmazkodóképes, szinte bármilyen talajon jól érzi magát.

A málna a hegyvidékeken, elsősorban a bükkösök erdőirtásain élő, hazánkban őshonos félcserje. Több nemzet, egymástól függetlenül is afrodiziákumnak tartja a gyümölcsöt.

Leginkább gyertyános és bükkös erdőkben él az atlanti-mediterrán tájakon elterjedt örökzöld félcserje.
Közel méteres hajtásain a fényes, bőrnemű levelek hónaljában ülnek tavasszal az apró, sárgásfehér, négyszirmú virágai.

Növényi tulajdonságok: Az ajakosvirágúak (Lamiaceae) családjába tartozik, 10-30cm-re nő, aromás illatú félcserje, virágai világos lila színűek.
Hasznos rész: föld feletti herba
Előfordulás: Észak-Afrika, Földközi tenger partvidéke ...

alacsony termetű cserje. 10-30 cm magas, örökzöld félcserje. heverő szárú törpecserje
A szár hengeres, kúszó, vége felemelkedő, bőrszerű ...

Dél-Afrikában honos, bokros, elágazó növekedésű, 3 élű, pozsgás levelű és hajtású, elfásodó szárú félcserje. Virágai 4-5 cm átmérőjűek, élénk színhatású, világos lilás pirosak, a margarétára hasonlítanak.
(cikksz: poz041) ...

Az Asclepias curassavica, más néven selyembokor kétszikű évelő növény vagy félcserje. Előfordulása trópusi éghajlatú területeken, őserdőkben jellemző. Őshazája Dél-Amerika.

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozik, Dél-Európa karsztjain tömegesen termő, hazánkban termesztett, bokros, illatos félcserje.
Hatóanyagai: flavonoid, triterpén, fenolsav, illóolaj ...

Az áfonyának két fajtája létezik: fekete- és vörös áfonya. Az előbbi bükkösök és tölgyesek talaján terem, míg az utóbbi örökzöld félcserje. A vörös áfonya hazánkban védett növény! ...

A csodabogyófélék (Ruscaceae)családjába tartozó szúrós csodabogyó feltűnő, és nevéhez híven igencsak szúrós. Egész évben megfigyelhető, örökzöld, évelő félcserje.

Lásd még: Cserje, Növény, Virág, Hajtás, Évelő