Félcserje: hajtásainak tövi része fásodik el, az el nem fásodó hajtásrészek télen általában visszafagynak.
Hydrangea macrophylla
Cikkek ...
Félcserje, melynek szárai 70 cm-nél nem hosszabbak, idősebb korban gömb alakú tövet képeznek, melynek alsó része elfásodott, áttelel. A virágzatokban végződő hajtások hossza 25-30 cm, csak alsó részük leveles.
Félcserje, amely a 10 méter magasságot is elérheti. Egész Európában elterjedt sűrű bokor, amelyet gyakran használnak élősövény kialakítására.
FÉLCSERJE
Elágazó növésű, több évig élő növény, amelynek tavaszi hajtásai elfásodnak, s mint fás növények élnek tovább. A nyári hajtások azonban lágyszárúak maradnak, s a fejlődés évében elhalnak és lehullanak.
[ Vissza ] ...
Évelő félcserje, (örökzöld) bokros szára 40-60 cm magas, gazdagon elágazó.
Levelei keskeny lándzsásak vagy szálasak, szélük visszafelé hajló.
A tőmagasságban levő levelek szürkések, a fentebb levők élénk zöldek.
Évelő félcserje. Fényigényes, szárazságtűrő, de tartós szárazság eseten öntözzük! Meleg, meszes talajba való. Minden tápanyagban gazdag talajon szépen díszlik. Az első évben télen takarni kell.
Ajakas félcserje, 2 fajjal a mediterrán flórában meg Ázsia középtájain. Alsó ajakának aránylag nagy, fordított szivalakú középkaréja tünteti ki. A H. officinalis 3-6 dm.
illatos félcserje, jól ismert, régi gyógynövény.
Levél:
hosszúkás, szürkészöld.
Kétszikű félcserje vagy cserje.
Élőhely, származás
Előfordulása szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző. Őshazája a Kanári szigetek.
Örökzöld félcserje. Fehér virágzata tömött, kerek, áprilistól-júniusig díszít. Sziklakertbe, kőtálba vagy évelőágyba ültessük. Napos helyen fejlődik a legszebben. Rendszeresen öntözzük.
Korzikai gémorr (Erodium corsium) ...
Lágy lombú félcserje, gyógynövény
Jellemzői:
1-2 méter magas, ezüstösen fehér, fogazott hegyű levelek gazdagítják, szára kicsit ragadós. Virágai apró, ezüstös bugákban nyílnak. Őshazájában kiterjedt bozótosokat alkot. Már az indiánok is használták.
Tüskés szárú félcserje, sarjai felállók, páratlanul összetett levelei 3-5 levélkéből állnak. A fonáki oldal rendszerint fehéren molyhos. A párta keskeny, sziromlevelei mintegy 5 mm hosszúak, rövidebbek a csészeleveleknél.
Örökzöld, évelő félcserje.
Hajtásai indaszerűen kúsznak, legyökereznek.
Levelei elliptikusak, kopaszak, bőrneműek, fényesek, keresztben átellenes állásúak.
Virága liláskék, öt pártacimpával; a cimpák ferdén csapottak.
Termése kettős tüsző.
Alacsony növésű félcserje, amely keskeny kékeszöld levelekkel rendelkezik.
Muskotályzsálya (salvia sclarea) ...
félcserje. Ez azt jelenti, hogy a vesszői csak két évig élnek: az első évben kifejlődnek, a másodikban elágaznak, virágot fejlesztenek, és gyümölcsöt érlelnek, majd elszáradnak.
Örökzöld dúsan ágas félcserje. Szürkés levelei aromás illatúak. Száraz meszesebb talajt és napfényt kedvel.
Sziklakertbe, mediterrán kertbe, gyógynövénykertbe ültethető alacsony sövényként, vagy rózsák közé.
30-200 cm maÂgas, fásodó tövű félcserje. Levelei szíves tojásdadok vagy tojásdad hosszúkás...
Fehér zászpa - Veratrum - album L.
(növ., Lavia L.), erősillatu ajakos félcserje v. fű; mintegy 450 faja (hazánkban 16) minden mérsékelt és meleg vidéken terem.
Alacsony növésű (30-60 cm), gazdagon elágazó félcserje. Legyökeresedő ágai szögletesek, idősebb szára is zöldes színű. Egyetlen tőről akár ezer négyzetméteres sarjtelep is kifejlődhet.
A Földközi-tenger vidékén őshonos, az ajakosok családjába tartozó, évelő félcserje. Őshazája Franciaország Provence tartománya. Maximum 80 cm magas félcserje, lándzsás levelekkel és erősen illatozó virágokkal.
félcserje. Szárai nem törnek a magasba, erőtlenek, gyakran a földön terülnek el. Levelei szórt állásúak, változó nagyságúak, többnyire tagolatlanok, tojásdad, lándzsás alakúak vagy szárnyaltak, 3-7 levélkéből állnak.
magas, felálló ágú, évelő cserje vagy félcserje, amely leginkább az északi félteke mérsékelt vidékein és a hegyi régiókban őshonos.
30-60 cm magas félcserje, levelei keresztben átellenesek, keskeny lándzsásak, molyhosak. Virágzata végálló szaggatott álörvökből kialakult füzér. A virág csészelevelei szürkéskékek, pártája ibolyakék színű. Június-júliusban virágzik.
Az orvosi zsálya (Salvia officinalis) szintén fejlett gyökerű, évelő félcserje. Szára négyélű, fiatalon lilás-ibolyás színű, szőrök borítják. Levelei tojás alakúk, az alsók nyelesek, a felsők nyél nélküliek, molyhosak.
A hamvas szeder a rózsafélék családjába tartozó 0,5-1 m magas félcserje. Lefekvő szárai 2-5 méter hosszúra is megnőhetnek. Föld feletti hajtásai 2 évig élnek. Hajtásai vörösesbarnák, rajtuk elszórt, ár alakú tüskékkel.
Alakja: 1-2 m magasra növő kissé fasodó szárú félcserje. Levelei és hajtásai is szőrösek, zöldek.
Az ajakosok családjába tartozó kerti kakukkfű félcserje, a mediterrán területeken őshonos. Az ókorban parfümként használták. A rómaiak csatába menet kakukkfüves vízben fürödtek. De fűszerként is használták (Apicius szakácskönyve).
A Földközi-tenger nyugati mellékén a mediterránumban honos növény 25-55 cm magas fás szárú, félcserje. Keskeny, lándzsás levelei molyhosak. Virágzata "végálló" ibolyaszínű, álörvökből kialakult füzér. Termése makkocska kb.: 2 mm nagyságú, barna színű.
A rozmaring az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó örököld félcserje, melynek az illata a tömjénhez hasonlít, a levelei gyantával bevontak, az égszínkék virágok pedig igen kedveltek a méhek körében a sok nektár felhalmozódás miatt.
Habitus: Bokros, sok hajtást nevel, kúszó-csüngő félcserje.
Levél: Keresztben átellenes, tojásdad, örökzöld, fényes, bőrnemű, 2-3 cm.
Virág: Zigomorf; a hasas, 2-3 cm-es, narancssárga virágok a levelek hónaljában nyílnak.
Növekedési formája: Félcserje, fekvő vagy kúszó hajtásokkal.
Levele: Átellenes levélállású, a levelek lándzsás tojásdadok, az alapjuk gyakran szív alakú.
Megjelenése: Alacsony növésű (30-60 cm), gazdagon elágazó félcserje. A levelek tojásdadok, kihegyezettek, finoman fűrészesek, kopaszak. A gömbös, korsó alakú párta halvány zöldes-vörös, az érett bogyó gömbös, feketés-kék, hamvas.
Örökzöld, 20 cm magas félcserje. A hajtás végén csoportosuló rombusz alakú levelei bőrneműek, 5-10 cm-esek, a levelek csúcsa fogazott. Jó minőségű talajt igényel. Meszes talajon nem fejlődik megfelelően, laza humuszos talajt kedvel.
Szürke, molyhos levelű alacsony örökzöld félcserje, amely sziklakertek, évelőágyak kedvelt fajtája.
Önálló csoportként és sövénynek is megállja a helyét. Lila fürtökbe rakódott virágai hosszasan nyílnak.
Alkat: örökzöld, bokrosodó félcserje.
Levelei: hosszúkás tojásdadok, sötétzöldek, fényesek.
Virágai: barack rózsaszín, melyek általában délután lehullatják szirmaikat, de következő reggel újból nyílnak a töménytelen mennyiségű bimbóból.
10-30 cm magas, örökzöld félcserje. Szára hengeres, kúszó, a vége felemelkedik. A levelek visszás-tojásdadok, áttelelők, bőrneműek, a szélük visszahajlik, színük sötétzöld, fonákjuk világosabb, mirigyesen pontozott. Virágzata csüngő, végálló fürt.
Jellegzetes illatú évelő félcserje. Hajtásait sűrű szürkésfehér szőrök borítják. Érdes levelei lándzsásak vagy tojás alakúak, szélük csipkés. A virágok pártája 20-35 mm hosszú, többnyire világoslila, álörvökből összetett álfüzéreket alkotnak.
A levendula a Fölközi-tenger mellékéről származó évelő félcserje. A rómaiak hozták be Európába, mint a szépségápolás alapvető kellékét. Virága kellemes, üde illatú, amelyből szappant készítettek és a fürdővizet gazdagították vele.
5-1 m magas félcserje. Hajtásai vörösesbarnák, rajtuk elszórt, ár alakú tüskékkel. A levelek hármasak, kétszeresen fűrészes szélűek, a középső levélke tojásdad, rendszerint háromkaréjú, az oldalsók ülőek, asszimetrikus vállúak, két karéjúak.
A tövises iglice évelő félcserje. Réteken, kaszálókon fordul elő gyakran. Egy rendkívül erőszakos és kellemetlen gyom. A többfejű gyökértörzséből eredő, 20-40 cm hosszú gyökérágai csavarodattak.
30 - 40 cm magas igénytelen, szárazságtűrő, örökzöld félcserje.
Hazánkban is régóta ültetett, kedvelt cserje.
Sűrűn fejlödő szárai és szürkészöld levelei miatt ültetik.
Illatos sötétkék virágai június - augusztusban díszítik.
A levendula a Földközi-tenger partvidékéről származó örökzöld félcserje, de Ázsia nyugati tájain és Kelet-Indiában is vadon terem. Összesen 21 fajtáját ismerjük, igaz, a természetgyógyászat szempontjából csak három értékes.
2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak.
A pillangósvirágúak családjába tartozó, kúszó szárú félcserje 25-50 cm magas, sárga virágú felálló hajtásokkal. Hosszúkás vagy elliptikus levelei a száron ülnek, melynek végén a virágok fürtökben találhatók.
A levendula (Lavandula officinalis) örökzöld félcserje, több faja a mediterrán vidéken, Dél-Európában, Ázsia nyugati tájain és Kelet-Indiában vadon terem.
Halványkék virágú illatos, örökzöld félcserje.
Nemzetközi szó a latin rosmarinus nyomán, amely a ros marinus (tengeri harmat) kifejezésből vonódott össze.
1 méter magas, sűrű, szétálló ágú cserje vagy félcserje. Élénk-kék virágai augusztustól-szeptemberig tömegesen nyílnak. Levelei lándzsásak, épszélűek vagy ritkán1-2 fogúak. Hazája Kína, Japán. Napos helyet kedvel. A szárazságot jól tűri.
Fény- és melegkedvelő félcserje, nálunk takarás
nélkül nem telel át biztonságosan. Hajtáscsúcsait
grillezett húsokhoz, borok fűszerezéséhez használják.
Teája serkenti a vérkeringést, enyhíti a feszültséget,
erősíti az idegrendszert.
10 - 30 centiméteresre megnövő évelő félcserje mely hazánkban elsősorban a mészkerülő bükkösökben fordul elő. Szára hengeres, levele visszás tojásdad alakú és bőrnemű.
1 m magas, lombhullató cserje, nálunk többnyire félcserje. Kicsi, rózsaszín virágai rövid, végálló bugában júliustól szeptemberig nyílnak. Kisebb kertben egyesével, parkokban többesével foltszerűen ültethető. Évelők közé is tehető.
A levendula egy mediterrán félméteres örökzöld félcserje, amely illatos és élénk lila virágairól ismert. Régen illatosítóként használták kozmetikumokba, de ma már gyógyító hatása is közismert.
Bővebben...
Így teleltessük a dézsás gyümölcsfákat! ...
A kakukkfű, vagy balzsamfű, latinul Thymus serpillum, évelő félcserje. Nevezik még demutkának is. A kakukkfű vagy balzsamfű nagyon régi és hatásos gyógynövény. Illatáról már messziről felismerhető.
A növény maga egy 50-80 cm magasra megnövő félcserje. Lándzsa alakú levelei 3-5 cm hosszúak. Kék, rózsaszín vagy fehér színű virágai vannak. Júniustól augusztusig virágzik. Termése makkocska.
Gyümölcsösök, szóló környékén vadon is megterem.
Az izsóp (Hyssopus officinalis) 50-80 cm magas évelő félcserje.
Várkertek hangulatos gyógynövénye, amely a Földközi-tenger mellékéről származott a középkori kertekbe. Szép is volt és hasznos is.
Zsálya, orvosi (Salvia offinalis Kerti zsálya) 60 cm magas, molyhos félcserje. Szára négyszögletes, levelei hosszúkásak, tojásdadok, csipkézettek, alul erősen erezettek és bársonyosan molyhosak. Virágai sötétkék színűek. Ezt a...
A zsálya egy kb. 50 cm magas félcserje kövér, szürkés levelekkel. Virága kb. 2 cm hosszú kékes színű. A zsályát már évezredek óta gyógyító szerként használják.
A málna a hegyvidékeken, elsősorban a bükkösök erdőirtásain élő, hazánkban őshonos félcserje. Több nemzet, egymástól függetlenül is afrodiziákumnak tartja a gyümölcsöt.
Leginkább gyertyános és bükkös erdőkben él az atlanti-mediterrán tájakon elterjedt örökzöld félcserje.
Közel méteres hajtásain a fényes, bőrnemű levelek hónaljában ülnek tavasszal az apró, sárgásfehér, négyszirmú virágai.
Növényi tulajdonságok: Az ajakosvirágúak (Lamiaceae) családjába tartozik, 10-30cm-re nő, aromás illatú félcserje, virágai világos lila színűek.
Hasznos rész: föld feletti herba
Előfordulás: Észak-Afrika, Földközi tenger partvidéke ...
alacsony termetű cserje. 10-30 cm magas, örökzöld félcserje. heverő szárú törpecserje
A szár hengeres, kúszó, vége felemelkedő, bőrszerű ...
 Lásd még: Cserje, Évelő, Gyógynövény, Örökzöld, Rózsa
  
|
