Ezüsthárs

Ezüsthárs
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ezüstlevelű hárs szócikkből átirányítva) ...

(Ezüsthársas törmeléklejtő-erdő)
Syn.: Tilio-Fraxinetum ruscetosum aculeati A. O. Horvát 1958; Tilio-Fraxinetum mecsekense Horvát A. O. 1961 (34. §), Mercuriali-Tilietum mecsekense Horvát A. O. 1964 (34. §).

Az ezüsthárs (Tilia tomentosa Mnch., syn.: T. argentea Desf.) leveleinek fonákán nemcsak az erek elágazásánál, hanem az egész felületen szőrképletek találhatók, ezért ezüstösfehéresek.

Ezüsthárs (Tilia tomentosa)
20-30 méteres, tojásdad koronájú fa. Levelei fonákukon ezüstszínűek, őszi lombszíne aranysárga. Illatos virágai június-júliusban nyílnak. Átlagos vízigényű, napfénykedvelő fa. Jól tűri a városi levegőt.

ezüsthárs (magyar hárs). Hazája DK-Európa, Kisázsia. Felálló ágú, szabályos, kúpcs koronájú, hatalmas fa. Hajtásai és a rügyek csillagszőrösek. Változó alakú, széles-tojásdad v.

Bükkösök, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, ezüsthársas-cserestölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, pangóvizes éger-kőris ligeterdők, elegyes erdei fenyves váltogatják egymást.

Városokban gyakori a harmadik hársfa faj, az ezüsthárs, amely jó szárazságtűrésével tűnik ki, teának viszont nem alkalmas. Ennek levelei fonákukon ezüstösen molyhosak, és nincsenek szőrcsomói az érzugokban.

img= hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüsthárs (Tilia tomentosa). Utóbbi jól elkülöníthetű a másik kettűtűl, mivel szív alakú levelei részaránytalanok, a levélfonák pedig az apró csillagszűrök miatt ezüstös színsapid/watermark_img.php?img=.

Tilia tomentosa / Ezüsthárs
-
20-30 méteres, tojásdad koronájú fa. Levelei nagyok, fonákuk ezüstösfehér, őszi színe aranysárga. Virágai illatosak, június-júliusban nyílnak. Utcafásításra, facsoportba, szoliternek egyaránt alkalmas.

Tilia tomentosa 'Szeleste' (Sudár ezüsthárs)
Torreya californica (Kaliforniai nagymagvútiszafa)
«« « 187 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 » »» ...

Jellegzetes még az ezüsthárs, a mezei juhar, a gyertyán, a mezei szil, a vénic szil és inkább a széleken a nyír. A cserjék közül a leggyakoribbak a kökény, a galagonya, a fagyal.

A Zselici erdőknek, a tájegységre jellemző sajátos növénytársulása főleg a dombtetőkön kifejlődő ezüsthársas-bükkösök. A lejtőket üde gyertyános-tölgyesek foglalják el, az ilyen erdőket a tavasz virágpompába öltözteti.

Az ezüsthársas - cseres - kocsánytalan tölgyes (/Tilio argenteae - Quercetum petraeae - cerris/), amely a Mecsekben, illetve a Zselicben száraz, meleg termőhelyeken fordul elő szubmediterrán fajokkal, mint például a /Tilia argentea/, ...

See also: Virág, Növény, Hárs, Nagylevelű hárs, Rózsa