Erdeifenyő
Az erdeifenyő szerte Európában megtalálható. A gyógyászatban gyantáját, illóolaját, friss hajtását, kátrányát is felhasználják. A hörgők krónikus gyulladásának hatékony ellenszere. Javítja a vérellátást és szabályozza az anyagcserét.
Erdeifenyő (Pinus sylvestris L.) változatossága
Elterjedése: igénytelen és klímaközömbös fajként holarktikus fafajok közül a legnagyobb áreával rendelkezik, amely K-NY irányban (Spanyolországtól az Ohotszki tengerig) mintegy 14.000 km terjedelmű.
Erdeifenyő
Kifejlett erdeifenyő Skóciában
(Mar Lodge, Deeside-i vadon)
Státusz ...
Erdeifenyő - Pinus sylvestris
20-30 méteres megnövő, széles kúp alakú, később szabálytalan alakú gyakran lombos fákra emlékeztető koronájú fa. Törzsén a kéreg eleinte sárgásvöröses, majd egészen idős korban világos szükésbana. 3-6 cm-es toboza van.
Japán erdeifenyő csíkos levelű fajtája (Pinus densiflora Oculius-draconis) ...
Erdeifenyő vagy borovifenyő - Pin silvestru
Pinus silvestris L.
3. ábra Erdeifenyő
a) Tobozos hajtás
b) himvirágos hajtás
c) nővirágos hajtás
d) csiranövényke
e) szárnyas mag ...
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) törzse (Turcsányi Gábor felvétele)
Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)
Erdeifenyő (Pinus sylvestris, Pinaceae) (Turcsányi Gábor felvétele) ...
Erdeifenyő (Pinus sylvestris)
Északi mérsékelt öv hegyvidékein honos. Hazánkban is honos a Nyugat-Dunántúlon.
örökzöldek, gyógynövények ...
Erdeifenyő-(Pinus sylvestris). A hajtásokon egy csomóban két tűlevél van. A tűk 7 cm-nél mindig rövidebbek (a feketefenyő tűinél rövidebbek), szúrós végűek, gyengén csavarodottak. Laza csomókban állnak.
Az erdeifenyő leggyakoribb hazai fajtája. Lassú növekedésű, évente 15-20 cm-t gyarapszik. Alakja bokorszerű, kb. ugyanolyan széles, mint magas. Lombozata kékesszürke, tűi kettesével állnak, az alapfajénál kicsit rövidebbek.
tarkalevelű japán erdeifenyő
Pinus densiflora Oculus-draconis
Lassú növekedésű fenyőféle. Napos helyet, üde talajt kedvel. Fiatal korában hajtásai csüngő jellegűek, később törzse csavarodott, koronája pedig ellaposodó lesz.
Az állományalkotó erdeifenyő (Pinus sylvestris) mellett a felső koronaszintben megtaláljuk a kocsányos és kocsánytalan tölgyet (Quercus robur, Q. petraea), valamint a pionír bibircses nyírt (Betula pendula) és a rezgő nyárat (Populus tremula).
Nyitvatermő fa. Az erdeifenyő után a legelterjedtebb közép-európai tűlevelű fa.
Élőhely, származás
Előfordulása kontinentális éghajlatú területeken, hegyvidékeken jellemző. Őshazája Közép-Európa és Észak-Európa.
Potenciális vegetációját zömmel (gyakran mészkerülő jellegű, néhol erdeifenyő-elegyes) gyertyános-kocsánytalan tölgyesek jelentik, keleti felén már cseres-tölgyesekkel, északi oldalakon kisebb bükkösökkel.
Körülötte erdeifenyő-telepítés. A kilátóból tűnik elénk igazán a kert szépsége.
Lombkoronája változatos, az erdeifenyő mellé bükk , lucfenyő, kocsányos és kocsánytalan tölgy is társul. Cserjeszintje közepesen fejlett, kutyabengével, emellett gyakran mogyoróval, közönséges és szőrös nyír rel.
A lucfenyő 30-60 nap alatt csírázik. Az erdeifenyő adatát nem tudom pontosan, de ha jól emlékszem az is hasonló idő alatt csírázik.
Természetesen nem gond, ha egy edényben többféle mag van.
Üdvözlettel,
Ciprián ...
Termőhely: a dombvidékitől egészen az alhavasi övbe is felhatol, száraz réteken, ritkás tölgy- és erdeifenyő-erdőkben fordul elő. A mérsékelten és kifejezetten száraz, bázisokban gazdag, humuszos, laza, köves talajokon él ...
Nyitvatermő, egylaki fa. Hazánkban is őshonos. Tömeges elterjesztése fásítási programoknak köszönthető. Ma az erdeifenyő a legelterjedtebb fenyőfajunk, területe közel 150 ezer ha.
Élőhely, származás ...
A területen fenyőerdők [luc (Picea), vörösfenyő (Larix) és erdeifenyő (Pinus)], havasi éger (Alnus viridis), csarabosok, áfonyások, tőzegmohás lápok találhatók. Szép alhavasi fajairól később még megemlékezünk.
Az illóolajok kiváló szerek a meghűléses betegségek kezelésében, az inhalálás során használt eukaliptuszolaj és az erdeifenyő-olaj elősegíti a "szabadabb" légzést, és biztosítja a légutak átjárhatóságát.
Az erdők jelentős részében már a tájidegen fehér akác (Robinia pseudoacacia) is teret hódít. Kisebb előfordulásban megtalálhatók a telepített fenyvesek is, melyek leginkább erdeifenyő (Pinus sylvestris) ültetvények.
A kapubejárat jobb oldalán erdeifenyővel erdőszerűen beültetett kisebb foltot találunk. A park többi részén akác, cser, luc, gesztenye, fekete dió és nyír fafajok díszlenek. Különleges a szépen fejlett és időnként bő termést hozó narancseperfa.
Pinus sylvestris - Közönséges erdeifenyő
Piperaceae - Borsfélék
Pistia stratiotes - Vízisaláta, kagylóvirág
Platycerium bifurcatum - Agancspáfrány
Platycodon grandiflorus - Léggömbvirág, hírharang, óriásharangvirág
Pleione formosa - Tibetiorchidea ...
 See also: Fenyő, Növény, Virág, Termő, Cserje
  
|
RSS
