Áltermés

ÁLTERMÉS
Olyan termés, amelynek kialakításában a termőn kívül más virágrészek is részt vesznek.
[ Vissza ] ...

A fügefa áltermése
A fügefa (Ficus carica) az eperfafélék (Moraceae) közé tartozó növényfaj.
Tartalomjegyzék ...

Csipkerózsa áltermés
Rosae pseudo-fructus cum seminibus
Immunrendszert erősítő hatású C-vitamin forrás. Élvezeti teaként és meghűléses megbetegedések megelőzésére és kiegészítő kezelésére alkalmazható. Enyhe hashajtó és vizelethajtó hatású.

A gyepűrózsa áltermését csipkebogyónak hívjuk, amely különösen értékes. Összetételében feltűnő a nagyon magas C-vitamin-tartalom, amit egyéb vitaminok mellett karotinoidok, pektin és szerves savak egészítenek ki.

Drog: tobozbogyó áltermés (Juniperi galbulus, Juniperi bacca, Juniperi pseudofructus, fűszer is. Illóolaja, Aetheroleum juniperi. Fájának kátránya, - Pix juniperi.) ...

Termése csonthéjas áltermés, kezdetben zöld, majd élénk- vagy kárminpiros, kehely alakú magköpeny /arillus, copula, epimatium/ veszi körül. A magköpeny émelygősen édes, nyáláks, nyúlós, ehető és felül nyitott, így a felső részen a mag látszik.

Terméseit (botanikai értelemben áltermés) a levélrozetta közepén, mereven felálló száron hozza. Méret tekintetében igen változatos lehet, a 15-20 dkg-os bébi ananásztól egészen a több kilós nagyságig.

Áltermés
Áltermés az olyan termések, amelyeknek kialakulásában a termőn kívül a virágnak más része (vacok, kocsány, esetleg a virágtakaró) is részt vesz
Álterméscsoport
A valódi gyümölcs több összenőtt Gyümölcsből álló.

A termős virágok felületén található 3 pikkely a megtermékenyítés után elhúsosodik, összeforr és bogyószerű, gömbölyű áltermést képez. Ezeknek az ún.

A gyümölcs, azaz a csipkebogyó, más néven hecsedli, skarlátvörös, húsos áltermés. Az áltermés olyan termés, amelynek kialakításában a termőn kívül más virágrészek (pl. vacok, csészelevél) is részt vesznek.

Felhasznált része: az áltermés (Cynosbati pseudofructus, Cynosbati fructus).
Főbb hatóanyagai: C-vitamin, bioflavonoidok, karotinoidok, szerves savak és ásványi anyagok.
Főbb hatásai: enyhe vizelethajtó és roboráló.

Az erdei szamóca (Fragaria vesca) áltermésének kialakításában a magház mellett az elhúsosodó vacoknak is szerepe van. A mag a növény szaporító szerve.

Az áltermés szálkájának alsó része csupasz, barnás, felső része tollas, összesen 30-50 cm hosszú. Május-júniusban virágzik. Meszes, vagy enyhén meszes talajú, zavartalanabb szárazgyepek és mészkősziklagyepek gyakran állományalkotó faja.

Ógörög monda szerint Mithridatész Eupator király fedezte fel a növény gyógyhatását, latin neve is innen származik.
Áltermése csúcsa horgas alakú, így könnyen beleakad az állatok bundájába, hogy azok aztán más termőhelyekre is eljuttassák.

A kutatók elsősorban a levelek karéjozottsága, és az áltermések színe, pontozottsága alapján határozzák meg az egyedeket. A berkenyék jól tűrik a lakóterületek szélsőségeit, és díszítőértékük is van, ezért érdemes parkokba, kertekbe telepíteni őket.

Szamócaszerű, de ízetlen áltermései nyáron érnek.
Virágzási idő: tavasz végétől a nyár derekáig (áprilistól júliustól) virít.
Fényigény: napos vagy félárnyékos fekvésben díszlik igazán.

A virágok sátorozó fürtben állnak. Áltermése kerek, vagy hosszúkás, zöld, sárga, néha pirossal futtatott fanyar ízű körte. Nemesített körtéink egyik szülőfaja. Fáját a faszobrászok és a műbútorasztalosok kedvelik.

Évente 50-70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz (tulajdonképpen áltermés). Termése bogyótermés. Az átlagosan 10-15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el.

A termésérés idejére a termős virágzat tengelye és a fellevelek elfásodnak, megnagyobbodnak (1-3 cm), a nyitvatermők tobozára emlékeztető képletet hoznak létre, amelyet tobozkának nevezünk. Az alsó állású magházból makk áltermés alakul, ...

Apró termése két termőlevélből, alsó állású magházból kialakuló áltermés: kaszat. A termés gyengén bordázott, a csészelevelek maradványa a csúcsán fogakként maradt meg. Mutatós "bokrai" miatt sokfelé, főleg botanikus kertekben szívesen ültetik.

Előszeretettel használják az öregkori elbutulás (demencia) ellen is. A ginkgofát a hagyományos kínai orvoslás és a népi gyógyászat ősidők óta használja. A ginkgo áltermését, "gyümölcsét" a kínaiak csemegeként is fogyasztják.

See also: Növény, Virág, Rózsa, Termő, Gyógynövény