Álörv

álörv
v. félörv (növ., verticillaster, verticillastrum), az ajakosakat kitüntető virágzat, csak két-két átellenes (nem 3 v. több) levél tövéből eredő, jobban szétterülő (Calamintha intermedia) vagy máskor inkább összehuzódó álernyő-virágzat; ...

ÁLÖRV
Az ajakosok családjában gyakori levélhónalj virágzat, csak látszólag örvös, mert a virágok rövid bogernyőben vagy csomóban állnak.
[ Vissza ] ...

Hosszú, álörvös virágzata alulról felfelé folyamatosan nyílik. Júniustól szeptemberig virágzik, a nyár második felétől nyíló virágok mellett már érett mag is található.

Virágzata álörvökből összetett, alján szaggatott füzér. Murvácskái aprók, lán-dzsásak, tompák. Kisebb termős és nagyobb kétivarú virágai vannak. A csésze alsó felében kívül szőrös, torkában fehér szőrkoszorú van.

Szabályos álörvös elágazású fenyők (karácsonyfák).
A fenyőfélék családjába ( Pinaceae ) tartozó nemzettsége 45 fajt foglal magába.
Idős korában akár 30-40 méter magas keskeny, kúpos koronájú fa.

kékeslila, álörvös virágzatban.
Termőhelyi igény:
mélyrétegű, tápdús, nyirkos kerti talajban gyorsan nô.

2 cm hosszú, virágai álörvökben állnak, kicsinyek, pártájuk fehér. Hajtásait (Melissae herba) és levelét (Melissae folium) érdemes szedni, a leveleket virágzása kezdetén, amely július-augusztusra esik.

Virágzata végálló szaggatott álörvökből kialakult füzér. A virág csészelevelei szürkéskékek, pártája ibolyakék színű. Június-júliusban virágzik. Termése makkocska, 2 mm elliptikus alakú, barna színű.
A virágját gyűjtik, árnyékban szárítják.

Nyár végén nyílnak sötétkék színű, kétajkú virágai füzérszerű álörvökben. Fűszeres, csípős illatú levelei a zsíros ételek emésztésében segítenek. Édességek, likőrök, pikáns utóételek ízesítésére használják.

Hosszú gyökértörzse 50 cm magas egyenes szárat hajt, levelei keresztben állnak átellenesen, tojás alakúak, fűrészelt szélűek, virágai a levélhónaljakban álörvökben helyezkednek el. Levelét és virágját gyűjtjük.

álörvöket alkotnak. A levendula június-júliusban díszíti virá-gaival a kertet. őshazája a Földközi-tenger vidékén van, igazi szárazságtűrő faj.

Virágzat: álfüzér, számos egymás feletti, 4-8 virágú álörvből áll
Virágok: többé-kevésbé ülők. Az 5 csészelevél összenőtt, 6-8 mm hosszú, zöld színű, szőrös, szúrós szálkás fogakkal.

Felálló virágai többesével, 10 cm-nél is hosszabb, megnyúlt füzérekben, álörvökben nyílnak a murvalevelek hónaljában. A murvák tojásdadok, aprók, szőrösek.

Virágai több - egymástól távol álló - álörvben állnak. Az álörvök tövében a murvalevelek szintén örvöt alkotnak.

Az alsó virágok 1-3-asával álörvökben állnak, a felsők szórt állásúak, laza, nyúlánk álfüzért alkotnak. Szirmai bíborvörösek, ?gyűröttek?.
Virágzási idő: a nyár folyamán (júniustól augusztusig) folyamatosan hozza virágait.

A virágok levélhónalji álörvökbe rendeződnek, ibolyáspirosak, 0,5cm hosszúak, július-szeptemberben virítanak. Termése makkocska. Igen erősen illatozó növény.
Felhasznált része: a virágos hajtás (Menlhae pulegii herba).

Fehér rózsaszín vagy kék színű álörvös virágú, keresztben átellenesen álló keskeny levelű, félcserje. A Földközi-tenger vidékéről került hozzánk ez a kissé kámforos, fűszeres illatú és enyhén kesernyés ízű fűszer és gyógynövény.

Fehér virágai a levelek hónaljában alkotnak álörvöket. Termése apró makkocska. Sem káros, sem mérgező hatása nem ismert, gyulladásgátló vérnyomáscsökkentő hatása miatt a népi gyógyászat is elismeri.

Virágai: ajakosak, halvány-rózsaszínűek, végálló álörvökben nyílnak.
Igénye: közepes, közepes tápanyagellátottságú, meleg talajt kedvel. Téli védelmet kíván.
Fényigénye: napos területek.
Felhasználása: sziklakertek, temetőkertek, balkonládák növénye.

A virágok tömött álörvökben állnak, több emeletben, örvönként 15-40 virággal. A párta 15-20 mm hosszú, rózsaszínű, felső ajka sisakszerűen görbült, oldalról összenyomott. A belső porzószál alján rövid nyúlvány található. Védett, reliktum faj.

Az ajakosak családjába tartozik, magas, karcsú növény. Az alsó levelek nagyok. Az álörvök tömött virágúak, bíboros vagy rózsaszínűek.
Macskahere (Phlomis tuberosa)
Pap-erdő ...

Erős citromillatú növény. Tojásdad vagy hosszúkás leveleinek széle csipkés-fűrészes, fonákuk majdnem kopasz. 3-6 virágú álörvei a levelek hónaljában nyílnak. A virágok kb. 1 cm hosszúak, fehérek vagy kékesek. A csésze hengeres, harang alakú.

A virágok tömött álörvökből felépített, hosszú, fűrészszerű virágzatban nyílnak, élénk bíborrózsa színűek. Élőhelyeik: mocsarak, mocsárrétek, ártéri társulások, folyó- és patakpartok. Hazánkban gyakori. Virágzása június-szeptemberben.

Virágzata 7-9 álörvből összetett, tömött álfüzér. A virágok kicsik, fehér vagy zöldes rózsaszínűek, a tobozpikkelyszerűen egymásra hajló murvalevelek hónaljában ülnek. Termése négy makkocska, igen apró, gömbölyded.

A murvák tojásdadok, aprók, szőrösek. A virágok megnyúlt füzérben nyílnak, álörvökben. A csésze hosszabb fogai mégegyszer akkorák, mint a rövidek. A párta bíborszínű, lándzsás, 10 mm hosszú. Termése tok, mely a vacokba bezárva marad.

A fehér virágok nagy számban képződnek a levelek hónaljában, kétajkúak, csészéjükre 10 merev, csúcsukon visszagörbült fog jellemző, az álörvök gömbölyűek, tömöttek. Napos, száraz helyeken, legelőkön, parlagokon terem, ritka.

See also: Virág, Növény, Évelő, Virágzat, Hajtás