Álernyő

álernyő
(növ.). Igy nevezzük Dorner-rel ("A növénytan elemei 22. l.") a latinul cyma-nak (bogernyő Trugdolde, Afterdolde, Scheindolde) nevezett, középből nyíló (centrifugális) virágzatot.

Álernyőbe tömörült, édeskés illatú, 4-8 mm átmérőjű virágai a sárgásfehértől a krémszínűig változnak. Aszmagtermésében barna magok vannak.

ÁLERNYŐ - ( BOGAS ) VIRÁGZAT
A főtengely alatt 2 átellenes oldalág ered, s ez az oldalág rendszreint ugyanúgy ágazik tovább
[ Vissza ] ...

Az álernyős virágzat számos virágból áll, amelyeket kinyílás előtt közös buroklevél vesz körül. Az ernyők kicsik és felfelé állók, a virágok nyele tagolatlan. A virágok sugaras szimmetriájúak, aktinomorfok.

Virágai. Álernyőt alkotnak, 1-7 virágúak. A porzók száma 15-30 db. Június végén, július elején virítanak.
Termései. Kissé megnyúltak, gyengén bordázottak, szürkés tokok. Kézzel nem nyomhatók össze (37. ábra).

Virágzata álernyős. Virága fehér. Virágai 2-2,5 cm átmérőjűek. Gazdagon virágzik.
Termés
Termése toktermés.

Virágai kis álernyőkben, egymás mellett nyílnak, illatosak, az egész növényt elborítják. Piros, fehér, rózsaszín és lazacszínű fajták vannak. Júniustól szeptemberig virít. Középkötött, sovány talajt szeret, közepes vízigényű. Napfénykedvelő.

Mellékszirmos virágai többvirágú, csüngő álernyőben júl.-ban nyílnak. Gömbölyded v. hosszúkás, sima, vastag falú termései gyéren molyhosak.
Mély fekvésű, üde talajokra való.
T. argentea Desf., ezüsthárs (magyar hárs). Hazája DK-Európa, Kisázsia.

Álernyős virágzata kevés fehéres vagy zöld színű virágból áll, amelyek gyakran elevenszülők, vagyis sarjhagymákká (léghagymákká) alakulhatnak. A nálunk tömegben termesztett fokhagyma általában meddő, de előfordul magszárat hozó változat is.

Krémfehér mintegy 1,5 cm átmérőjű, illatos virágai magányosak vagy 3-7 virágú álernyőbe csoportosulnak a levél tövében. A virágokat a hosszan kinyúló porzók teszik különlegessé. A virágbimbók gömbölyűek.Tavasztól nyár elejéig nyílnak virágai.

A bodza egyes virágai kicsik, fehérek-sárgásfehérek, erős illatúak, és úgynevezett álernyőben csüngve alkotják a közismert, tekintélyes méretű virágzatot.

Virágzata többsugarú, sárgás színű álernyő. A bozontos kutyatej, mind alakját, mind pedig színét tekintve, rendkívül változó faj (mind a szár, mind pedig az álernyő virágai vörösesek is lehetnek).

Álernyős, forrtszirmú, rózsaszín virágzata július-augusztusban nyílik. Üde, virágzó föld feletti részét gyűjtik. Kiteregetve, árnyékos helyen szárítjuk, majd újrakötegeljük. Forgatáskor a levelek könnyen lemorzsolódnak.

Virágai álernyőben nyílnak, sötét rózsaszínek, a virágzat elágazó, szőrös-pillás. A virágok nem illatosak. A szirmok két hasábra osztottak. Felfújt csészéje 10 erű. Kétlaki növény ( külön növényen nyílnak a hím -és a nővirágok).

Fehér, csillagszerűen kinyíló virágai lapos vagy enyhén gömbölyded álernyőben fejlődnek. Hat lepellevele egyforma, kb. 8-10 mm hosszú.
Virágzási idő: viszonylag rövid ideig (rendszerint mintegy két hétig) virít április-május fordulóján.

Virágai: rózsaszínűek, álernyőkben, dúsan nyílnak.
Igénye: közepes tápanyagellátottságú, közepesen száraz talajt kedveli.
Fényigénye: napos területek.
Felhasználása: leomló habitusa miatt ültethetjük kőtámfalak tetejébe.

Virágai. Kicsinyek, négytagúak, 3-9 virágú álernyőben, május-júniusban nyílnak.
Termései. Négy élű tokocskák (püspöksapka), pirosak. A magok tojásdadok, sárgák, átfekvőek, mérgezők. (11. ábra).

Enyhén illatos virágai tömött álernyőben nyílnak.
Termőhelyi igény:
Tápdús, jó szerkezetű talajt, közepes vízellátást igényel.

lándzsásak, egymástól távolabb állnak, virágai korallvörösek, rózsaszínűek vagy fehérek, hosszú keskeny, laza álernyős fürtben nyílnak.
Kecses, könnyed megjelenésű, elvirágzóban azonban megdőlésre hajlik.
Hazája: Észak-Amerika.

Levelei páratlanul szárnyaltak, felső levelei ülők és szalagosak. Virágzata gyakran erősen elágazó álernyő. A párta 3-8 mm hosszú, fehér vagy rózsaszín, kehely alakú. A csésze széle virágzáskor begöngyölődik, éréskor pelyhes bóbitává alakul.

Szára háromélű, átellenesen álló levelei vese alakúak, a felsők sárgászöldek. A virágok lapos álernyőt alkotnak. A sárgászöld csésze négy-, a csúcsvirágban öttagú, a murvalevél szintén sárga. A szirmok hiányoznak. Termése kétkopácsú tok.

A réti legyezőfű nedves környezetben élő évelő növény, amelynek a szára szögletes, üreges, pirosan erezett és 2 m magasra nő. Átellenes levelei összetettek, 2-5 pár fogazott és egyenlőtlen levélkéje van. Álernyőbe tömörült, ...

Fehér virágokból álló virágzata sátorozó álernyőt képez. Hajtásai ívesen földre hajolnak, gyakran nehezen áthatolható bozótot alkotva. Szórt levelei hármasan összetettek. A levélkék, a málnáéval szemben, a fonákukon is zöldek.

A fészek virágzatok álernyőben fejlődnek a szár csúcsán, a virágazat ágai és a murvák sárga mirigyszőrösek. A virágzat csak nyelves virágokat tartalmaz, ezek aranysárgák, csúcsuk fogas. Termése lapított, barna bóbitás kaszat.

Ősszel a levelek sötét liláspirosak. A virágok sátorozó álernyőben a lombfakadás után nyílnak. Termése gömbös, kékesfekete csontár. Nem ehető. Dél-Európai flóraelem. Fényigényes, inkább mészkedvelő cserje. Erózió ellen jó talajkötő.

A halványhússzínű, esetenként telt szirmú, 25-38 mm átmérőjű virágok tömött álernyőben nyílnak. A csésze teljes hosszában forrt, csöves. A szirmok épek vagy kicsípettek, a hosszú pártatorokban két fogacska van. A sokmagvú tok 4 foggal nyílik.

Virágai álernyőben állnak, a fészekörvek alján nincs külső, rövidebb fészekpikkely, a virágok élénksárgák.
Sík- és dombvidéki félszáraz kaszálóréteken, erdőszegélyekben él, május-júniusban virágzik.

Júniusban nyíló, mézillatú, sárgásfehér virágai 4-15 virágból álló kunkoros álernyőt képeznek, A murvalevél kopasz.

20-40 cm, néha akár 60 cm magasra is megnő, az egyenes száron erősen szeldelt levelek és a szár végén fürtös álernyőben álló fehér, néha vöröses virágok vannak. A növény júniustól késő őszig virágzik.

See also: Virág, Növény, Virágzat, Évelő, Hajtás