Zsánerkép

Zsánerkép: ÉLETKÉP,festészeti műfaj, amely az élet köznapi eseményeit, jeleneteit ábrázolja, igen szoros kapcsolatban az adott történelmi helyzettel.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
További mozgóképes hírek ...

Zsánerkép; festészeti műfaj, amely az élet köznapi eseményeit, jeleneteit ábrázolja, igen szoros kapcsolatban az adott történelmi helyzettel.

A romantikus zsánerkép bécsi válfajának, az úgynevezett biedermeier zsánernek képviselője Borsos József (1821-1883); a "naza-renus"-ok vallásos festészetének áhitatos művelője Szoldatics Ferenc (sz. 1820-ban), a magyar festészet pátriárkája, ...

Mint különös ritkaságot kell megemlíteni Györgyi (Giergl) Alajos (1821-1863) működését, aki polgári életet ábrázoló zsánerképeket festett.

Noha zsánerképekről van szó, ezek mégsem realista alkotások. A fiúkból bágyadt, közönyös elegancia árad, fiatalságuk tiszta szépsége pedig keveredik a kevésbé ártatlan élvezetekben való nyilvánvaló jártasságukkal.

Az élet "gáláns" oldalait bemutató zsánerképen, a "féte galante"-on vidám, társaság látható a szabadban, kosztümszerű ruhában, s a férfiak és nők felszabadultan szórakoznak, muzsikálnak, táncolnak.

Az utóbbi közreműködésével készült Balladáról (1968) meg is jegyezte a korabeli kritikus: "A zene és a kép, s a képen grafika és festészet, műfajban portré, zsánerkép és csendélet rendkívül szervesen, szinte szétválaszthatatlanul összetartozik, ...

Francois Boucher tanítványa volt, aki korai zsánerképeire hatott. 1756-61 között itáliai tanulmányútján romantikus tájképeket festett. Ekkor hatott rá a velencei Giovanni Battista Tiepolo művészete.

Ekkor születtek meg az ujokije alapját jelentő zsánerképek. A kereskedő származású Tavaraja Sztócatu új díszítőstílust fejlesztett ki a jamatotéból, melynek csúcspontja Ogata Korin és később Marujama Ókjo művészete lett.

amely tágabb értelemben minden nagyszabású vagy erkölcsi tanulságot rejtő, történelmi, mitológiai és vallásos téma ábrázolását jelentette. Alacsonyabb rangot, de több közvetlenséget, több érzelmi hatást jelentett az életkép- vagy zsánerkép-festészet, ...

Témaköre kifogyhatatlanul gazdag, változatos: reális hangvételű portrék, biblikus kompozíciók, groteszk figurák és zsánerképek, népdalillusztrációk, zsúfolt díszű korsók, tálak.

A kocsmában vagy fogadóban, szegényes csűrben vagy szobában italozó parasztok azonban ezeken a festményeken is legalább annyira otrombák és visszataszítóak, mint a korábbi zsánerképeken.

A zsánerképen a szobában az asztal körül beszélget a család. Kónyi elvtárs éppen felolvassa - jellemző gesztus, nem elmondja - Szovjetunióban szerzett tapasztalatait, a mellette ülő két férfi, illetve a mögöttük állók, ...

Lásd még: Festészet, Kompozíció, Alkotás, Képzőművészet, Középkor