Szürrealizmus

szürrealizmus
Az 1920-as években elterjedt művészeti irányzat, amely a szabad képzettársítások, álmok és látomások, a tudat alatt kavargó ösztönélet kifejezésére törekszik.

Szürrealizmus
A szürrealizmus a Dada folytatása. Szenvedélyesen kereste azokat a módszereket, amelyek segítségével az ember újra megtalálhatja a közvetlen életet, az ártatlanságot, a szabadságot.

SZÜRREALIZMUS: nagyhatású avantgárd irányzat a húszas évektől a negyvenes évekig - legmarkánsabban a festészetben jelentkezett két változatban: az egyik fotografikusan naturalisztikus elemekből komponálta vízióit ( Dali ) a másik viszont ősi, ...

SZÜRREALIZMUS
2. Formaépítő "izmusok":
- értelmi, gondolati alapon közelítik meg a világot
- higgadtabbak
- a leghagyományosabb formákig bontják le a valóságot, majd azokból építkeznek
- csak képzőművészeti irányzatok ...

Szürrealizmus
A lélek mélységeinek feltárásában és a formák merész átalakításában még az expresszionizmusnál is messzebb ment el a szürrealizmus. A hitleri csapatok elpusztították Rotterdam egy részét.

Szürrealizmus
A szürrealizmus Franciaországban, az 1920-as években született. Fő teoretikusának, Bretonnak a szavaival, az volt a célja, hogy "feloldja az álom és a valóság között korábban feltételezett ellentmondást".

Szürrealizmus:
Az álom nélkülözhetetlen a valóság megragadásához. Legmagasabb rendű alkotói módszer a képzelet és képzelőerő. Új módszerek: automatikus írás: álmok, szabad asszociációk spontán, a tudat kontrolljának kizárásával történő rögzítése.

A szürrealizmus lényege: menekülés az I. világháborút követő politikai-gazdasági káoszból, tiltakozás a "civilizált" valós világ embertelensége, kegyetlensége ellen, elvonulás a fantáziába, az álmokba és emlékekbe, az őrült víziók irreális világába.

A szürrealizmus vonzásában - Rozsda Endre- kiállítás a Várfok Galériában ...

LÁTOMÁS: vízió - eksztázisba esett emberek képzelgéseihez hasonló költői kép amely fontos szerepet töltött be a mítoszban, az allegorikus művészetben és a szürrealizmus nyomán a modern költészetben.

A ~ másik iránya egyrészről a dadából, futurizmusból és a szürrealizmusból, másrészről a vasszobrászatból (Julio Gonzalez, David Smith és Calder) sarjad ki az ötvenes évek végén. Ez utóbbit megkülönböztetésül mobilszobrászatnak is szokás nevezni.

Kiváltképpen a szürrealizmus tett szert itt nagy népszerűségre, mint a dada örököse.

szürrealizmus A szürrealizmus a tudatalatti mélységekben rejtező tartalmakat próbálja felszínre hozni váratlan asszociációkkal, ezért elveti a tudat által ellenőrzőz alkotói módszereket.

Volt hivatalos, neoklasszicista művésztelepe, s voltak művészek, akik a realizmus, szürrealizmus világát találták fel apró házaiban, különös kis utcái kanyargásában, ortodox templomaiban és temetőiben.

A lettrizmust a román Jean-Isidore Isou találta ki 1942-ben, (Curtay, Jean Paul: La Poesie Lettriste, Paris, 1974), majd 1945-ben Párizsba költözve mozgalmat indított válaszként André Breton diktatórikus tevékenységére, és a szürrealizmusnak a dada ...

Verseinek gyökere az erotika, népköltészet és szürrealizmus, mely 1990-től mítosztöredékek fragmentumává alakul, miközben a versbeszéd modalitása az erotikustól az apokaliptikus irányába mozdul el.

század bizonyos újat kereső irányzatait, mozgalmait (expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztraktizmus stb.) nevezik általában így - Magyarországon az első világháború idején, ...

meghatározó jelentőségű ebben az időszakban, de Párizsban készített fotómontázsaiban (vagy kollázsaiban? - hiszen ragasztott újságkivágásokról van szó, s e technikák elkülönítésében a szakirodalom távolról sem következetes) a szürrealizmus hatása ...

Ott voltak azok, akik onnan folytatták a művészeti kísérletezést, ahol abbahagyták, főként a szürrealizmust, valamint ott voltak az újítók, az absztrakt expresszionisták és az akcionista festők New Yorkból, ...

(szürrealizmus,
expresszionizmus)
2. A kifelé fordulás a létproblémákkal, a társadalom válságaival, a művészet és a társadalom kapcsolatával, a művésze aktivizálásával foglalkozik (avangard irányzatok) ...

Az első az expresszivitással telített magyar konstrukitvizmus, a másik a magyar szürrealizmus megtestesítője. Útjuk eltérő, egyéniségük is más, de mindkettőjük művészete csak Szentendrén formálódhatott meg.

See also: Realizmus, Alkotás, Festészet, Képzőművészet, Motívum