Skolasztika

skolasztika
A középkor teológiai filozófiája, amely Arisztotelész tanait és a keresztény dogmatikát igyekezett összhangba hozni.

A "skolasztika" jelentése: Arisztotelész tanításait és a keresztény dogmákat összhangba hozni törekvő középkori filozófia és teológia (IX.-XV.sz.), terméketlen, szőrszálhasogató vitákba fúló okoskodás.

SKOLASZTIKA: XI-XIII. századbeli filozófiai irányzat, gondolkodásbeli módszer, melyet a tények, jelenségek közti rendkívül erős ok-okozati összefüggés megteremtése, a gondolatok egymásra épülése jellemez.SKOLASZTIKA: XI-XIII.

Talán különösnek tetszik, hogy festő művészetének legmélyebb gyökerét valahol a skolasztika táján keressük, de valóban csak ott találhatjuk meg.

skolasztika tanrendszerébe. Ebben helyet kapnak római írók mellett a főként arab közvetítéssel megismert antik görög tudósok és filozófusok, elsősorban Arisztotelész gondolatai, művei is.

Skolasztika (schola = iskola) a fogalom, mely Nagy Károly korától a reneszánszig iskolaszerűen foglalkozott a tudományokkal.

A középkor legnagyobb teológiai teljesítménye, a skolasztika nem születhetett volna meg Arisztotelész ismerete nélkül. Skolasztika - a középkorban megjelenő filozófiai irányzat, melynek kiteljesedése a 13. századra tehető.

Amíg a többi olaszországi könyvkiadó folió- meg quart-formátumos vallásos, skolasztikai és jogi művekkel operált: Aldo a legjava görög meg latin klasszikusokat adta ki könnyen kezelhető nyolcad rétű formában.

A skolasztika ellenfeleként hisz az értelmi megismerésben. Erre utal híres mondása: Gondolkodom, tehát vagyok. 1637-ben jelenik meg az Értekezés a módszerről című műve, amelyben a természetkutatás általános módszereit dolgozza ki.

See also: Görög, Középkor, Festészet, Fény, Római