Rokokó

Rokokó
(franc. rococo, mely vagy roc szóból [szikla], vagy rocaille-ból [kagyló] ered), az a sajátos művészet, amely a XVIII. sz.-ban különösen Franciaországban XV. Lajos alatt és Németországban dívott. A R. a barok ízlést váltotta föl. A R.

Rokokó
A barokkot követő cikornyás, parádésan díszítő 18. századi stílus.
Nemzetközi szó a francia rococo nyomán.

A rokokó használata általánosabb és gyakoribb, mint a jelentés, amit társítunk hozzá. 1720/35 és 1770/80 között virágzó irányzat, díszítőrendszer, amely főként az iparművészetben hódított. Legtágabb értelemben a 18. század elejétől a 19.

David műtermében született meg az új, gúnyos stílusmegjelölés, a máig használt rokokó" szó. Az elnevezés alapja a rocaille (kagylódísz); jelentése tehát "kagylódíszes stílus".

Rokokó: Rocaille " kagylódísz
A barokk építészeti stílus, késői, francia változata.
XV. Lajos uralkodása alatt, 1715-1750 között jött létre. A stílus a belsők változatosságára törekszik. (festői, dekoratív, játékos és ornamentális).

Rokokó
Könnyed, játékos és dekoratív stílus, amely Franciaországban fejlődött ki 1700 körül, s a XVIII. században Európa-szerte elterjedt.

ROKOKÓ UDVAROK ÉS FESTÉSZETÜK

Amikor a feudális társadalom vezető rétege a 18.

rokokó
A kései barokkal és a klasszicizmussal együtt jelentkező európai stílusirányzat a 18.

Rokokó (1720-1780)
Általános jellemzők:
A rokokó stílus az 1720-as és 1780-as évek között virágzó irányzat. A barokk művészet túlhajtásaként jött létre. Főleg az iparművészetben és belsőépítészetben fejlődött ki.

rokokó
klasszicizmus
klasszicizmus (a szertelen rokokó és a szentimentalizmus ellen jön létre) ...

A rokokó a barokk késői, monumentalitását vesztett változata.
francia rococo rocaille, azaz kagyló szóból ered.
-díszítőstílus
-különálló rokokó építészet nem létezik
-Pöppelmann: a drezdai Zwinger
-Balthasar Neumann: a würzburgi érseki palota ...

A rokokó tendenciákkal átszőtt udvari klasszicizáló művészet ellen a 18. század közepén Edme Bouchardon (1698-1762) irányzata hirdetett ellenállást.
Edmé Bouchardon: XV. Lajos lovas szobra (1748-1758; bronz, Louvre, Párizs) ...

A kritikát újra átorientálta egy új ideál kitűzése által: az antik kultúrából indulva ki, a rokokó hibáit éles világításba helyezte.

finomabb ízlésűek voltak volna a férfiaknál, hiszen a jelek szerint szívesen olvasták Gyöngyösi, Gvadányi s a leoninisták verseit, de közöttük alakult ki évtizedes neveléssel az az igényesebb olvasóréteg, mely egyelőre a legfrissebb német rokokó-líra ...

A csipke virágkora a reneszánsz, a barokk s a rokokó volt. A varrott csipke igazi hazája Olaszország, ahol külön mintakönyveket is adtak ki. A XVI. századtól kezdve Flandriában, Brüsszelben a vertcsipke virágzott.

felének ez a naiv rokokós gótikája a XIX. század első felének ünnepélyes, romantikus neogótikájává beérjen.

A barokk stíluskorszak legvégső szakaszát a rokokóba való átmenet képezte, amely lényegében a barokkra jellemző jegyek mérték nélküli felfokozása révén egyfajta túldíszítettséget eredményezett. Európában a barokk a 18.

1 Francia reneszánsz és manierizmus
2 Francia barokk és klasszicizmus
3 Francia rokokó és neoklasszicizmus
4 19. századi francia művészet
5 20. századi francia művészet
6 Kortárs francia művészet ...

Lajos stilusára következett és bizonyos fenségest és komolyságot szenvelgett a könnyüvérü, ledérkedő rokokóval szemben. A német irodalomban leginkább Gottschedet és a sziléziai iskolát lehet a C.

S így - mintegy a látásmód poentírozott emblémájaként - válik láthatóvá egy rokokó festmény mögött a kopár valóság: a fiú lMargitka hagyatékánakl elszállításakor elveszi a széket a filmvászon teljes keretét kitöltő festmény mögül, mire az eldől, ...

Legpontosabban az "1400 körüli művészet" elnevezés illik e stílusra, amelyet épp széles körű kiterjedése miatt internacionális gótikának is neveznek. A szakirodalomban még az udvari stílus, lágy stílus, szép stílus, trecento rokokó, ...

Lásd még: Alkotás, Barokk, Görög, Középkor, Festészet