Polifon

Polifonia: (gör.) a. m. sokhangúság; a zenében ellentétes értelme van a homofoniával, mely a szólamoknak egyenlő s ritmikai tekintetben egymástól keveset eltérő mozgását jelenti, mig a P.

Ebből születik meg a "recitativo"-stílus és az "énekelt színjáték" poétikája, amit a firenzei Camerata tagjai a polifon zene stílusával állítanak szembe.

A polifonikus szerkesztésen belül pedig kiemelkedő szerep jut a kontrapunkt (ellenpont) zeneszerzői technikának. Az adott szólamhoz képest a másik "pont ellen pontot", hang ellen hangot állít a zeneszerző.

Kilenc híres madrigálkötetében Monteverdi lépésről lépésre jutott el a későreneszánszra jellemző ötszólamú polifon madrigáltól a szólómadrigálig és a legkülönbözőbb monodikus kompozíciókig (a hetedik kötetnek az alcíme is "Concerto"), ...

akkor a tempó tetemes lassításával egyenlíti ki az ünnepélyes hangulatot. A korál a harmoniai modulációkban sem keresi a nagyon mesterségest. Leginkább rokon hangnemekre támaszkodik, kerülve a disszonáns hangzatokat s a komplikált polifonikus ...

See also: Dráma, Opera, Barokk, Madrigál, Kompozíció