Plein air

Plein air
(franc., ejtsd: plener), tulajdonkép a. m. szabad levegő; a festészetben igy hivják a napvilágos festészetet. L. Impresszionisták, Manet és Modern festészet.

Plein air festészet (vázlat)
A XIX. század második fele
Plein air = szabad levegő
Teljes jogú műfaj. A művészek azt akarták festeni, amit láttak.
Nem a műtermekben, hanem a szabadban festettek.

Plein air-festészet
A barbizoni iskola, majd az impresszionisták kedvelt módszere, mely a műterem helyett a természet szabad ölét választja a festői ténykedés színteréül.
Corot, Jean-Baptiste Camille: A mantes-i híd ...

A plein air festés, a napfényt, a tárgyakat körülvevő atmoszférát is érzékeltető ábrázolás a francia impresszionisták törekvéseivel egy időben, de tőlük függetlenül jutott érvényre Szinyei Merse Pál korai alkotásaiban.

plein air: francia kifejezés szó szerinti jelentése szabad levegő. A művészetben 19.századi festészeti irányzat. Képviselői a természetet nem műteremben, hanem szabad ég alatt figyelték meg, festették le.
Portál
Név: ...

A plein air kompozíciók, hasonlóan az honfleuri iskola műveihez vagy az 1866-tól Pontoise-ban tevékenykedő Pissarro tájképeihez, magától értetődően a természethez, a szabad levegőhöz, a tájhoz kapcsolódtak.

A "kéjutazás a Zagyván", vízen csónakázó gyerekek, merész lépés az interieur világítástól a plein air felé. Finom valóságtanulmány a "leánynéző" is, noha elrendezésében kissé mesterkélt. Még az elbeszélés uralkodik a képen.

A nagybányai szakaszban a plein air sajátos magyar válfaját teremtette meg. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái vonzották (Akt zöld háttérrel, 1911; Akt vörös háttérrel, 1913; Pieta, 1913; Alvó cigányleány, 1915 stb.). A 20.

A nagybányai iskola stílusigazodását elsősorban Ferenczy Károly határozta meg. Ferenczy végigjárta a naturalizmustól a plein air festésen át vezető utat egészen a posztimpresszionizmus dekorativitásáig.
Napos délelőtt
Október ...

See also: Festészet, Alkotás, Kompozíció, Impresszionisták, Impresszionizmus