Perspektíva

perspektíva
-mértani, festői- távlat, kilátás, látvány, jövőkép, kilátás(ok), remények: ennek a kapcsolatnak nincs perspektívája, nézőpont, szemszög.

Perspektíva az ókori Görögországban
A "látszat és valóság" kérdése egyike azon alapproblémáknak, amelyek a legtöbb kultúrkört mélyen foglalkoztatták akár a történetírás, akár a filozófia vagy az írott, illetve ábrázoló művészet területén.

Perspektíva: latin Távlat: évszázadokon át a festészet egyik központi problémája, a térbeli tárgyak síkban való megjelenítésének ábrázoló geometriai törvényszerűségeket figyelembe vevő módja.

Perspektíva a művészetben: a háromdimenziós tér sík felületen történő ábrázolásának módszere. Festői módszerként csak a 15.

- perspektíva törvényeit nem alkalmazták
- gyakoriak a szobrokon a hieroglifák (vésett képleírás)
- a figura teljesen talpon áll, merev (alapállás).

A PERSPEKTÍVA A TÉRÁBRÁZOLÁS
KIVÉNHEDT MÓDJA
ÉLJEN AZ ANAMORFÓZIS!
A LÁTÁS NAGYSÁGÉRZETE ...

Kettős perspektíva: az őskori művészetben az állatokat gyakran két nézetből (az agancsot és a patákat szemből, a testet oldalról) ábrázolták
Khitón: az ókori görögök térdig érő, vászonból vagy gyapjúból készült ingszerű alsóruhája-mindkét nem számára ...

Micsoda perspektíva: 14 vidéki képtár! A közönség műízlésének, a műszeretet fejlődésének micsoda csábos reményeit kelti! ...

centrális perspektíva Háromdimenziós ábrázolás tudományos módszere, amelyet Filippo Brunelleschi (1376-1446) dolgozott ki a XIV. század elején.

A művészeti perspektíva és anatómia időszerű problémáival sokat viaskodó mester Andrea del Castagno és Paolo Uccello. Castagno műveiben a feszes távlat és a fanyar színek elsősorban az emberi arc és alak fokozottan plasztikus hatását növelték.

Olasz festő, a perspektíva elveinek első kidolgozója. Alkotásai még magukon hordják a gótika és a firenzei népi festészet jegyeit, de freskóinak perspektivikus ábrázolásai már a kora reneszánszhoz kötik.

A fény színes, vibráló pontokra bomlását, a körvonalak váltakozó élességét, a kompozíció és a perspektíva sajátosságait a camera obscura használatával magyarázhatjuk.

Az időbeli momentummal gyarapodott térnek és benne a kompozíciónak fejlődése egybeesik azzal, mely a síkra vetített objektív képtől a perspektíva és rövidülés segítségével a látszati képhez vezet.

Közéjük tartozott Donatello és Masaccio is, akinek híres Szentháromság festménye az első olyan mű amely a már matematikai formulákkal is alátámasztható perspektíva felhasználásával készült.

Legfőbb eszközei: a tárgyak absztrahált formáit jelző, térben elhatároló és elhelyező rajz, a tömegeknek fény és árnyék segítségével történő modellálása és a perspektíva (távlati ábrázolás), amely a távlati rövidülés szabályain (vonalperspektíva), ...

- perspektíva-játékok
- Illuzionisztikus festészet:térbeli végtelenség hatását kelti,építészeti elemeket, égboltot festik tovább
- kidolgozott részletek (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) ...

Apollinaire, Desnos, Max Jacob, Picasso meglepetéssel tapasztalták, hogy nem csak maga a "kép" volt merőben újszerű, hanem az valósággal "kimélyítette a vásznat, anélkül, hogy a perspektíva fondorlataihoz folyamodott volna, mellőzte a síkot, ...

Az irányzatot a torzított perspektíva, a természetellenes megvilágítás és a furcsa képzeletvilág jellemzi; az emberi test helyett gyakran használnak próbababát és szobrokat.

A perspektíva-tan az ember megszokott világát hozta be a kétdimenziós képpel a lakásába, a Hilbert-tér matematikája [h] a szokatlan megszokására szoktatja az embert.

A polgárosodás helyzete, mint említettük jó. A kiegyensúlyozott gyarapodás, a kiszámítható életmód és a perspektíva tudata megnyugtató érzések. Bár a centrum és a periféria helyzetében más és más a jelentésük és másak a feltételeik.

Az 1990-es évek elejére felnőtt egy generáció, új művészek kerültek a pályára, többek között a vásznak egymáson való elforgatásával "önfestő" képeket készítő Koronczi Endre, a perspektíva paradoxonjait hangsúlyozó Zsankó László, ...

Hiányzik a kontúr- és vonalperspektíva, nem határolódnak el élesen az egyes objektumok. A kép igazi tárgya a fény maga.
Mednyánszky László festménye kellemes színeivel visszaadja azt a nyugalmast, amit a művész is érezhetett, amikor alkotta.

See also: Festészet, Alkotás, Szobrászat, Arány, Klasszikus