Ötvösség

ötvösség
Máskép aranymivesség (l. a mellékelt két képet), a művészi iparnak az az ága, amely a nemes fémeket (különösen az aranyat és az ezüstöt) ékességnek és dízstárgyaknak földolgozza, s erre a célra gyakran a zománcot, ...

Az ötvösség zománcdíszítési eljárásainak összefoglaló elnevezése a zománcművesség. A beágyazott, a rekeszzománc, sodronyzománc mellett nevezetes a festett zománc. A 17.

Ötvösség
- arany használati és kultikus tárgyak
Egyiptom művészete
I.e. III. évezredtől - I.e. XI. század ...

- Ötvösség Királynői ékszerek
Nemesfémből készült, ékkövekkel díszített kardok.
Gyöngyház berakásos hárfa.
Aranyból készült használati tárgyak (Edények, serlegek, fülbevalók, karperecek, sisakok, tálak, kannák)
Selyemszövés ...

Az ötvösség elsosorban a nemes- és félnemes- réz, ón satöbbi fémek, valamint ötvözeteik feldolgozását jelenti ide tartozik még a zománcozás és a drágakövek nemesfémbe foglalása is.

Cizellálás: Az ötvösségben használatos, finom felületdíszítő végső megmunkálás.
Colonia: gyarmat ...

Eleinte kizárólag ötvösséggel foglalkozott. Korai munkái: Ábrahám áldozata című dombormű, mely a Battistero északi kapuját díszíti; valamint az Or San Michele életnagyságúnál nagyobb bronzszobrai (1416-1424): Keresztelő Szent János, ...

E haladást nemcsak elősegítette, de lehetővé tette az anyag kezelésében való jártasság, a mit ismét Firenze nyújtott, hol az iparművészet, különösen pedig az ötvösség már a XIV. században a tökély magas fokára emelkedett.

A magyar ötvösségben kiemelkedő szerepet játszanak a továbbfejlesztett eljárások mint pl.: a sodronyzománc, erdélyi zománc.

 Fórum: római városok többnyire négyszögletes tere, és a görögökhöz hasonló az agóra, piac és gyülekezőhelye volt.

Szentpétery azonban nem ezt ambicionálta, aminthogy kora nem is kedvezett a költséges ötvösségnek.

Béla kori ötvösség fejlődése is. Bizonyos, hogy ez időben a bizánci eredetű filigrános díszítőtechnikát Magyarországon is alkalmazták. A XII.

Budapesthez közel, Esztergom valósággal bucsújáró helye lehetne a székesfőváros művelt közönségének, ha székesegyházának kincstárát megnyitnák s ebben Mátyás király páratlan kálváriáján, a renaissance-kori ötvösség e remekén kívül egyebet nem is ...

agyag- (keramika), 3. üveg-, 4. fa-, 5. csont-, 6. fémművesség. Az utóbbi a fémek sokféleségénél és azok sokféle alkalmazhatóságánál több csoportra oszlik. Ilyenek: a) A kovács és lakatos. b) Bronzművesség. c) Ékszerészet. d) Ötvösség. Az I.

Jelentős volt még a korszak művészetében az ötvösség, az elefántcsont-faragás, a zománcművesség valamint a miniatúrafestés. A megjelenő díszítőmotívumokban és figurális alkotásokban a középkor ízlésvilága és életvitele enciklopédia-szerűen tárul fel.

Az iskola a következő szakokkal működött: belsőépítészet, díszítőfestészet, díszítőszobrászat, grafika, kerámia, ötvösség, textilművesség.

See also: Alkotás, Szobrászat, Középkor, Dombormű, Római