Olajfestés

Olajfestés: A legáltalánosabb és legszélesebb körben használt festési eljárás.

Bár az olajfestés és az illusztráció terén is szép sikereket ért el, legnagyobb erőssége mégis az akvarell volt, a mellyel ő maga is a legnagyobb szeretettel és kedvvel foglalkozott.

Ki találta fel az olajfestést? Laikusan ható kérdés, amelyre hirtelenjében nem képzelünk el határozott feleletet. Pedig meg lehet rá felelni: az olajfestéssel a van Eyek testvérpár - Hubert és Jan - ajándékozták meg a világot.

Velencei működése a város festőire szenzációként hatott, részben új, a formákat tömbszerűvé összefogó stílusa, részben új festői technikája, az olajfestés miatt.

Az elsők között vette át az olajfestés technikáját. A velencei reneszánsz első nagy festői kétségtelenül a Bellini fivérek. Apjuk, Jacopo (kb.1400 - kb.1471), Firenzében tanult, elsősorban két vázlatkönyvének rajzairól híres.

Az olaszok e névvel jelölik a fára vagy vászonra festett mindama függő képeket, melyek nem olajfestésüek. Szűkebb értelemben véve a T.

Az olajfestésű képek: a római Madonnák (Madonna della Sedia, Sixtus-Madonna) és az arcképek inkább tekinthetők a mester legszemélyesebb alkotásainak.

Az olajfestés technikájának bravúros alkalmazója és elterjesztője; a festék zománcszerű ragyogása, az aprólékosan kidolgozott részletek kiemelik a tájkép, illetve a portrék különleges fényhatásait.

E gyűjtőről így ír: "Fáy, a püspök Klimó testvérének gyermeke nevezetes pénzgyűjteményt kapott nagybátyjától ajándékba, mely egykor negyvenezerre becsültetett; olajfestései háznál s a piaristáknál, egy kereskedőnél és miket Egerben hagyott, ...

See also: Festészet, Tempera, Festék, Középkor, Freskó