A neoklasszicizmus a világirodalomban a 19. század végén, a 20. század elején jelentkezett, elsősorban a német nyelvterületen mint a neo-irányzatok egyike.
NEOKLASSZICIZMUS: azon 19-20. századi művészeti irányzatok elnevezése, amelyek a historizmus jegyében az antik vagy a klasszicista művészet formaelveihez való visszatérésre törekedtek. Legfrissebb mozgóképes hírünk: További mozgóképes hírek ...
A neoklasszicizmus templomokban, városházákon és a különböző ipari létesítményekben tűnik fel. A neogót és a neoreneszánsz épületek mellett a 20.
A 17. század végétől a 18. század végéig tartó képzőművészeti és építészeti irányzatokat a rokokó és a neoklasszicizmus jellemzi Európában.
Az akadémizmust elvető magyar szobrászok két utat jártak meg: a neoklasszicizmus és Maillol útját.
A magyar építészet és képzőművészet hosszú időn át külön utakon járt, inkább csak a harmincas évek neoklasszicizmusában érződött az együttműködésre való törekvés.
Amikor a század közepe táján az érdeklődés a reneszánsz, majd a 70-es években e barokk felé fordult, a neoklasszicizmus helyébe a neoreneszánsz, majd a neobarokk lépett. Ez a müncheni klasszicistáknál és Ch.
A neoklasszicizmus (Kontuly Béla 1904-1983, Molnár C. Pál 1894-1981, Aba Novák Vilmos) csaknem hivatalos stílus lett 1931 után a két háború közti Magyarországon, ahol konzervatív államalakulat éltette szűk területen a királyi Magyarország eszméit, ...
1920 után a neoklasszicizmus egyes elemeit is felhasználva alakította ki saját, nagy festői kultúrára épülő plein air látásmódját (Tavasz, 1920 k.; Fürdés után, 1928, mindkettő magántulajdonban).
Lásd még: Klasszicizmus, Festészet, Antik, Alkotás, Képzőművészet

|