Négyezet

négyezet
a templomépületeknek az a térsége, amely a fő- (hossz-) hajó és a kereszthajó metsződése által keletkezik. A N. a fő- (hossz-) hajó és a kereszthajónak többnyire egyenlő szélessége folytán rendszerint négyzet-alaprajzu.

Négyezet: a fő- és a kereszthajó találkozásánál keletkező négyzet alaprajzú tér. Gyakran tornyot, kupolát építettek fölé.

Az emelt négyezet, kórus és apszis alatt altemplomot, kriptát alakítanak ki a főhajóból levezető lépcsővel. Németországban Köln városában és környékén szokásos a négyezet három oldalához kapcsolódó apszisokkal alakuló háromkaréjos szentélyelrendezés.

A főhajó és a kereszthajó találkozásánál, a négyezetben emelkedett a kupola. A dongaboltozatok találkozásánál a római építészek előszeretettel alkalmazták az élkereszboltozatot, míg a román kori mesterek a kupolát részesítették előnyben.

A négyezetéhez kapcsolódó keleti kórust íves apszis zárja le, amelyet két kerek torony fog közre, és ezek között kívülről egyenes fal határolja.

- négyezet (templomépületeknek az a tere, ahol a hosszház és a keresztház metszi egymást)
- fiatorony ( külső homlokzati támpillérek leterhelését szolgáló kis hegyes, karcsú tornyocska ...

A fohajó (olykor két vagy négy mellékhajóval) kereszthajlóval bovülhet, a kereszthajón négyezeti toronnyal. A szentélyt a keleti oldalon találjuk.

Alberti itt - továbbfejlesztve Brunelleschinek a háromhajós, klasszikus bazilika mintája nyomán kialakított elgondolását - egészen újszerű templomtípust hozott létre: ez egyetlen, dongaboltozattal fedett hosszanti hajóból áll, melynek négyezetét - a ...

See also: Alaprajz, Középkor, Alkotás, Római, Szentély