Naturalizmus

naturalizmus
(lat.), a filozofiában azt az irányt jelenti, melyet pontosabban materializmusnak szokás nevezni (l. o.), a különbség legfelebb az, hogy a materializmus egyedüli valóságnak az anyagot ismeri el, mig a N.

NATURALIZMUS: irodalmi és festészeti irányzat a 19. század második felétől - képviselői egyaránt szembefordultak a realizmus korabeli válságával és a romantika üres moralizálásával, ...

Naturalizmus
XIX. század közepétől XX. század elejéig
Natura = természet
A képzőművészetben: a természeti kép, esemény aprólékos részletekig való, hű visszaadása a naturalizmus.

A naturalizmus szó a francia nature ('természet', 'természetes') szó származéka. A stílusirányzat zászlóbontása az 1880-as Zola-tanulmányhoz köthető, de már az 1870-es évek Zola-regényeiben is kimutatható jelenléte. Hatása nagyjából a 20.

Naturalizmusnak és impresszionizmusnak (a különböző elágazások és árnyalatok ismertetését ezúttal mellőzve), mint mindenütt, nálunk is pozitív és negatív oldala volt. Az elsőt már érintettük. A másik: az akadémia megtagadása.

naturalizmushoz vezet
- drámaiság
- politikai, szociális morális tartalom
- zsáner képek ...

naturalizmus
A kifejezés alapja az a meggyőződés, hogy a művészet a természet utánzásán alapul (ez a platonikus ítélet szerint gyalázatos csalás; az Arisztotelész nevével jelezhető felfogás fogadja el a felismerés örömét mint a művészet célját).

A naturalizmusnak egyik érdeme, hogy hajlékonynyá tette a technikát az anyag visszaadására, amivel a valóság illúzióját kívánta kelteni a nézőben. Nem elégedett meg azzal, hogy visszatükrözze a természetet, hanem egyenest maga a természet akart lenni.

Az ábrázolás naturalizmusa nem görög mintákra nyúlik vissza. A festmény a falfestészet egy jellegzetesen római stílusának születését mutatja.

A színházművészetben a drámai cselekményen kívülálló drámai személyiséggel nem rendelkező szereplő, aki prózaian közli a nézőkkel a nem ábrázolt de a megértéshez szükséges részleteket.
naturalizmus ...

Galsworthy: Forsyte Saga című regényfolyama melynek első három regénye; A vagyon ura ( 1906 ), A válóper ( 1920 ), és az Ébredés ( 1921 ) melyet a későbbiekben a Modern komédia című négyrészes regényciklus követ. Eme regénytípus a naturalizmus ...

A groteszk mű világa zárt, s benne minden lehetséges: reális és irreális, látszat és való egymásba játszanak át, akárcsak a komikum és tragikum, a fenségesség és az alantasság, a naturalizmus és a fantasztikum.

Németországban a naturalizmussal legmarkánsabban először a szecessziós költőiséget hangsúlyozó Max Reinhardt fordult szembe, majd megjelent Erwin Piscator és a fiatal Bertolt Brecht expresszionista irányzata is.

Az őskor hátralévő évezredeiben, egészen az időszámításunk előtti első évezred közepéig a művészet kétirányú fejlődését tapasztaljuk : egyrészről az állatnaturalizmus hanyatlását, másrészről az absztrakt művészet kibontakozását.

naturalizmus A naturalizmus a látható valóság pontos, objektív leírására, abszolút természethűségre törekszik. Nem szelektál a látvány lényeges és lényegtelen jelenségei között, minden részlet egyformán fontosnak tart. A XIX. sz.

Az akció címe: Pszichofizikus naturalizmus. Alcíme: A női test elmocsarasítása, három képben. Mühl forgatókönyve: "1. Az egész [tükrös ajtajú pince előtti utcai] területet besározom. 2.

Legkiemelkedőbbek, a realizmus-naturalizmus jegyében fogant példái: Turgenyev Apák és fiúkja, 1862; Martin du Gard A Thibault családja, 1922-1940; Thomas Mann A Buddenbrook-háza, 1901; Gorkij Az Artamonovokja, 1925; John Galsworthy A Forsyte Sagája, ...

Ady Endre sajátos szimbolizmusa és forradalmisága, Móricz Zsigmond merész paraszti realizmusa vagy naturalizmusa, Babits Mihály, Kosztolányi és Juhász Gyula briliáns formaművészete és verselési technikája, ...

: A magyar "szür-naturalizmus" problémája, Új Írás, 1966/11.
Németh L.: Szimbolista és szürrealista törekvések a kortárs magyar képzőművészetben, Kritika, 1971/10.
Szabadi J.: Hagyomány és korszerűség.

- naturalizmus: a nyers valóságot felmutató, az eszményítést elutasító művészeti irányzat, mindent a természeti törvényekkel magyarázó bölcseleti irányzat.

Verizmus: művészeti irány, a naturalizmus olasz válfaja. Az igazság kifejezése érdekében a visszataszító jelenségeket is gyakorta ábrázolja. Túlzó irányzat.

Ahogy évtizedeken át a fotó a mechanikus festészeti naturalizmus erősen pejoratív metaforája lehetett, úgy - a vizuális kommunikáció jelentőségének növekedésével párhuzamosan - ma az egész művészetet, sőt magát a kommunikációt is jelentheti.

Ebből átveszi a formák térszerű és festői felfogását, a szerves és egységes felépítést és összeköti azt a római ízlésnek megfelelő, beható naturalizmussal.

A templom volt a legfontosabb művészi feladat, szobrászat, festészet és kézművesség minden erejét ennek a díszítésére fordította.
A kor művészetétől távol áll a naturalizmus.

Később könyvnyomtatással is foglalkozott és ebből a célból betűket és díszítéseket is tervezett. Ornamentikájára a felületen szétterülő, természet által ihletett stilizálás a jellemző, mely azonban nemcsak az akkor divatos naturalizmussal állt ...

Lásd még: Festészet, Alkotás, Kompozíció, Görög, Motívum