Mezopotámia

Mezopotámia történelme
Mi az, hogy Mezopotámia?
A szó görögül folyóközt jelent. Az ókorban Mezopotámia az Eufrátesz nagy kanyarulata volt, vagyis É-Ny Irak. Ma Irak területét tekintjük Mezopotámiának.

Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz folyók közötti terület. Itt alakultak az ún. folyam menti kultúrák.

Mezopotámia építészeti emlékeinek feltárása
Mezopotámiában a régészeti kutatások a múlt század közepén indultak meg. Az első ásatást a horszábádi palota romterületén az olasz Botta végezte. A későbbiek közül a legjentősebbek a XIX-XX.

A Mezopotámiai civilizációk (I.e. 3000-331)

Építészet, művészet, kultúra ...

Mezopotámia művészete
Mezopotámia
I.e. III. évezredtől - I.e. IV. század
Építészet
Ó-Babilónia
- agyag, égetett tégla, nád
- mozaik, mázas cserép burkolat ...

Mezopotámia művészetében különösen jelentősek a vadászjeleneteket bemutató asszír domborművek. Az asszír művészet értékes emlékei a paloták kőlábazatára faragott domborművek s a kapuk két oldalára helyezett emberfejű szárnyas bikák, az ún.

Mezopotámia: dél Mezopotámia- Sumer. A sumer népeket megelőzték a presumer népek, amelyekre "rátelepültek" a sumérok, akik az eddigi öntözéses földművelést a perem-területeken -nem a Tigris és Eufrates folyóközében- elkezdik nagyban művelni.

Akkád: Mezopotámia északi területe. A Sarrukín (Kr.e. 2334-2219) által alapított agadei dinasztia fővárosának neve. E dinasztia korától kezdve Dél- Mezopotámiát Sumer és Akkád birodalomnak nevezték.

Négy évezreddel ezelőtt Ázsiában, a Tigris és Eufrátesz között elterülő síkságon, amely Mezopotámia néven ismeretes, nagy és művelt népek éltek, a sumérok és akkádok.

A legrégibb perzsa miniatúrák a kínai, mezopotámiai és szíriai művészet sokféle hatását tükrözik. Helyenként a szasszanida hagyomány is felismerhető.

A kor építészei kitűntek a szíriai és mezopotámiai módra téglából épített ívekkel.

egy fekvő helyzetéből kimozdított kőtömb menhirként való felállítása, a határjelként alkalmazott mezopotámiai kudurru, sírra helyezett sztélé, odaszúrt kopja) éppúgy az emberi jelenlétet (esetleg a területfoglalást) idézi, ...

Maga az, hogy a pathetikus nagy gyász szüntelenül ismétlődik az emberek nyájában, az ismétlődés hatalmas ritmusát adja neki. így volt ez hatezer év előtt Mezopotámia füves síkjain, így van ez ma is, mindennap, a kerepesi temetőben.

Lásd még: Görög, Festészet, Egyiptom, Művészettörténet, Alkotás