költészet
(gör.-lat. poézis), az irodalomnak művészeti ága, máskép: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd. A K.
Ugyanakkor a költészet (a szó művészete) és a képzőművészet egymástól független, de mindenkor egymásra tekintő története során bőven születtek olyan művek, amelyek felhasználták a lmásikl művészet adottságait és lehetőségeit.
Világháborús költészete
1914 júliusában kitört az első világháború, s ettől kezdve Ady költészetének középpontjába a magyarság féltése került. A költő az első pillanattól fogva érezte, hogy itt a katasztrófa.
experimentális költészet
A kísérleti vagy experimentális költészet (experimental poetry) különféle irányzatai a hagyományos irodalmi, képzőművészeti és zenei műfajok határterületén jöttek létre.
ŐSKÖLTÉSZET: az irodalom legkorábbi formáinak elnevezése, amely a népek civilizáció előtti időszakának költészetét, illetve műveltségét jelöli.
Vágánsköltészet:
A világi lírának az egyik harsányabb hangú ága, a művelt vándordiákok művészete. Virágkorát a XII.-XIII. században élte. Legfőbb téma az életöröm hirdetése, de ostorozzák bennük a feudális társadalom mindhárom rétegét is.
Költészetében ugyanúgy megtalálható a Szilágyság történelmet őrző hagyománya, mint az apjától örökölt kisnemesi, kurucos, kálvinista öntudat és az anyja családjából hozott papos-deákos irodalmi érdeklődés, műveltség.
A költészetnél is jelentékenyebb a prózai műfajok - az ekkor születő magyar regény és a rövidebb elbeszélések közönségnevelő szerepe.
A költészethez hasonlóan a festészetnek is megvan a maga sajátos "nyelvtana" és "stilisztikája".
A festészetet vizuális nyelvként is felfoghatjuk, amely vonal, tónus, szín, forma, arány satöbbi segítségével fejezi ki mondanivalóját.
A költészet, a novellaírás, a regényírás és a prózairodalom művészei különböző technikákat alkalmaznak esztétikai értékítéletünk megnyerésére.
Csupa költészet ez a finom leányarc, amelyen már ott tükröződik a női szív egész érzelemvilága. Tavaszszal a képzőművésznők nemzetközi tárlatának volt egyik attrakciója.
anonim költészet: a mindennapi élet utóleg költőinek tekintett névtelen alkotásai. (Falfirkálások, fényreklámok, véletlenszerűen egymás mellé kerülő plakátok szövegösszefüggései, jelek az utcán, tetoválások stb.) ...
Epikai költészet, a költészet három alapformájának egyike, mely a lirától abban különbözik, hogy nem érzést, hanem cselekvényt ábrázol, a drámától pedig abban, hogy a cselekvényt nem vezeti mint fejlődőt a jelen formájában a szemlélő elé, ...
A szimbolista költészet (Baudelaire, Verlaine, Mallarmé) és művészet (már Gauguin is) homályosan többértelmű, kifinomultan dekadens nyelvezetet dolgoz ki magának, hogy a társadalmi valóság elől az irracionalitás világába menekülhessen.
lettrizmus
Betűköltészet, a második világháború után jelentkezett neoavantgard irányzat, amely betűk értelmetlen halmazából alkotott verseket.
Az izmusok egyike a francia lettre (betű) szóból, ez a latin littera folytatója. literatúra, literátus.
József Attila költészetével szokták párhuzamba állítani.
Tett. Ma.
A Bauhaus hatása. A magyarok közül is dolgoztak a Bauhausban jónéhányan, egyesek vezető tanárként, s volt közöttük építész is. Innen is a hatás a magyarországi építészetre.
Szerintük az álom érthetetlen sugallatai, a költészet vagy a humor ötletszerű asszociációi, a körülmények különös összetalálkozásai, az előérzetek, az "objektív véletlen" megnyilvánulási formái alkotják azt a köldökzsinórt, amely a csoda világával, ...
Céljuk a költészet népszerűsítése mellett a városi környezet megváltoztatása lett. 1953-ban nevezték először módszerüket "pszichogeográfiának," mely az adott földrajzi környezetnek az érzelmekre és viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálta.
A "líra" jelentése: 1.) volt olasz pénznem 2.) ókori görög húros hangszer 3.) költészetben: érzelmeket, gondolatokat, hangulatokat kötött, rendszerint verses formában, egyéni hangon kifejező ága 4.) érzelmi átéltség, érzelmi gazdagság.
Életműve nagyobb részét a színek költészete, a tiszta festőiség jellemezte, viszont időnként előtérbe kerültek a szigorú kontúrokkal körülhatárolt, grafikus jellegű képei.
Jelentőségét központivá emeli a reneszánsz művészetelméleti irodalma; a disegno-elméletben a rajz révén válnak egyenrangúvá a művészetek a költészettel, mert az ugyanúgy az alkotó ideáját rögzíti, mint az írás.
-felfokozott életérzés kifejezése, a reményvesztettség, a csalódás, a világfájdalom ,vagy éppen az ezzel ellentétes forradalmi hevület és lángoló életöröm.
-a nemzeti múlt, a nemzeti kultúra, a népköltészet, a folklór iránti érdeklődés ...
Giordano Bruno szerint a furor (isteni lángész, zseni) az anyagi szépség fölötti, isteni szépség ismerője; Francis Bacon szerint pedig a költészet új és szép dolgok létrehozására irányuló, szabályoktól független, szabad teremtő tevékenység.
 Lásd még: Alkotás, Festészet, Görög, Klasszikus, Képzőművészet
|
