Kollázs

kollázs
Felragasztott képelemekből, tárgyakból komponált képzőművészeti alkotás.
Francia szó (collage) a coller (ragaszt) igéből, ennek forrása latin közvetítéssel a görög kolla (enyv). kollagén, kolloid.

Kollázs - francia szó, papírok, fényképek, képnyomatok egymásra ragasztott montázsa, a huszadik században elterjedt technika.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
További mozgóképes hírek ...

kollázs
A mindennapi életből vett szövegek (élőbeszéd, újsághír stb.) beillesztése a szépirodalmi műbe, illetve az ilyen szövegekből összeállított mű.
...

A kollázsok

Picasso, Braque és Juan Gris betűket, újságkivágásokat, majd más anyagot applikáltak festményeikbe, ezzel új plasztikai hatást akartak elérni, a festéknél keményebb anyagokkal új formai viszonyokra törekedtek.

A kollázsok meglehetősen hasonlítanak ehhez az összerakáshoz, amelyből új tárgy születik, de azért nem lét-tárgy, legalábbis első látásra.

Bálint Endre, kollázsok, objektek - Iparművészeti Múzeum, Budapest (meghívó)
- IH Galéria, Pécs (katalógus)
Erdély Miklós: , kreatív gasztronómiai kirándulás a Kreativitás - Vizualitás tanfolyam keretében - Szentendre környéke (meghívó, fotó) ...

Eredete a kubista kollázs applikációihoz, Marcel Duchamp ready made-jeihez, a dada tárgyegyütteseihez és a szürrealisták talált tárgyaihoz (objet trouvé) nyúlik vissza. Főbb képviselői: J. Arp, H. Bellmer, S. Dalí, M. Ernst, J. Miró, M. Oppenheim, M.

Alkalmazásuk a festészetben használatos kollázsra vezethető vissza. Ezzel kapcsolatban a "kísérleti film" teoretikusa, a vonal ritmikus mozgására alapozott cinéma graphique művelője, Hans Richter 1959-ben az alábbi meglepő, ...

(Juan) Gris: Kávéházi csomag, kollázs, 1914. (Ulm, Museum)
291. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art)
292. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art)
293.

Ugyanis egyszerre jelenik meg benne a művészetből a lvalóságbal, az léletbel való átlépés igénye,[202] és az ezzel szorosan összefüggő talált tárgy-poétika, amely a picassói és schwittersi kubista kollázstól a duchamp-i dadaista gesztusokon ...

Már alkotástechnikailag is igen változatos a kép: hagyományos olaj/vászon festményt éppúgy találunk, mint kollázst, vagy aktív nézői közreműködést igénylő alkotásokat.

Vajda Lajos 1929 körül újságkivágások fényképeinek merész egymásbaépítésével, kollázsokkal mutatta fel kora valóságát, háborút, kivégzést, Ázsia és Európa véres pillanatait. Későbbi műveiben is sok a szenvedés, ősi állapotok iránti nosztalgia.

A pop-art azután túlnyomórészt elveti az érzéki festőiséget, és olyan személytelen, gyakran gépies technikákat alkalmaz, mint a sokszorosítás, a nagyítás, a kollázs, de attól sem riad vissza, ...

Kezdetben gyakran fordul elő a korlátozott színvilág (barnásszürke színek vagy csak az alapszínek használata), majd a kollázstechnika (több anyagfajta - például festék, papír, textil satöbbi kombinálása egy képben).

A tízes évek végén megindul a műfajok átrendeződése.
Műfaji újítások eredménye: A kollázs, nem művészi tárgyakból létrehozott térkonstrukció; a fotómontázs; a fotó, mint képzőművészet; a fotogram; a szociofotó, mint a film; az avangard színház.

A szürrealisták rögvest a festészethez és a szobrászathoz fordultak. A váratlan elemek okozta sokk, a frottázs, a kollázs és a dekalkománia használata, rejtélyes tájképek és álomképek áttűnése lettek az 1930-as évek kulcstechnikái.

Az ösztön, a rejtelem rögzítésére lett alkalmas a kalligramma ( képvers ), melyet Apollinaire indított útjára. A szimultaneitás, a montázs, a kollázs, a fekete humor az irodalom mellett a filmben és a festészetben is kifejezőeszközzé vált.

See also: Alkotás, Realizmus, Szürrealizmus, Festészet, Absztrakt